2022-03-18 12:38:00

Március 22. a víz világnapja

A március 22-i világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az édesvíz fontosságára és szorgalmazza az édesvízkészlettel való fenntartható gazdálkodást. Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája: Felszín alatti vizek - Tegyük láthatóvá a láthatatlant!

Minden évben a víz világnapjához kapcsolódva jelenik meg az aktuális vízgazdálkodási világjelentés, melynek célja, hogy a döntéshozók rendelkezésére álljanak a fenntartható vízügyi politikák kialakításához és megvalósításához szükséges eszközök. A jelentés elkészítését az UNESCO vízértékelési programja koordinálja. A világnap aktuális témája minden esztendőben igazodik a kiadott jelentés központi témájához. Az idei jelentést a mai napon mutatják be a kilencedik Víz Világfórumon Szenegálban.

Az UNESCO a Kormányközi Hidrológiai Programja (Intergovernmental Hydrological Programme) keretein belül végzett tevékenységével is hozzájárul a világnap megünnepléséhez, melynek révén egész évben egy olyan tudományos tudásbázis felépítésére törekszik, amellyel segítséget tud nyújtani az országoknak vízkészleteik fenntartható kezelésében.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója világnapi üzenetében kihangsúlyozta, hogy: 
„Ahogyan a bolygó alkalmazkodik a változó éghajlathoz és a növekvő népességhez, a felszín alatti vizek alapvető szerepet fognak játszani az élelmiszer és az ivóvíz iránti növekvő kereslet kielégítésében. Ez a nélkülözhetetlen erőforrás komoly veszélyekkel néz szembe, mint például a nem megfelelő védelem és a néha visszafordíthatatlan szennyezés.
Mindezen okok miatt a 2022. évi víz világnapon az UNESCO ezt az alapvető erőforrást ünnepli, különös tekintettel arra, hogy a felszín alatt vizek jobb védelme és kezelése közös felelősségünk és közös érdekünk. "

További információk: 

https://en.unesco.org/commemorations/waterday  

https://en.unesco.org/wwap  

 

 

Dr. Balatonyi László, az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsa tagjának világnapi gondolatai
 
Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
 

„Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap.” Kurt Vonnegut idézetét Áder János 4 éve alakította át beszédében, amely időszerűbb, mint valaha. A víz három drámája - a szennyezett víz, a sok víz és a kevés víz drámája - valójában az emberiség drámája, mivel nem korlátlan a föld erőforráskészlete. Nem gondolhatjuk azt, hogy még évszázadokig, évezredekig ugyanabban a tempóban, mint ahogy most használjuk ezeket az erőforrásokat, rendelkezésünkre állnak majd. A pandémia és az energiaválság mellett ma nem jut elég figyelem a fenyegető vízválságra. Pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű édesvíz hiányát egyre több területen lehet érzékelni. A népességrobbanás következtében csak a következő 30 évben annyival nő majd a Föld lakóinak száma, amennyivel az emberi faj megjelenésétől a XX. század elejéig gyarapodott. Ráadásul az elmúlt 100 évben a vízfelhasználás üteme kétszeresen haladta meg a népességnövekedés mértékét.

Minden évben egy nap, ami a vízről szól

1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett nemzetközi Környezet és Fejlődés konferencián született meg a döntés, amely szerint március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánítják. Az eseményt először 1993-ban tartották meg azzal a céllal, hogy felhívják az emberek figyelmét a víz, mint természeti kincs nélkülözhetetlenségére. A Víz Világnap minden évben más témára fókuszál ezzel is kiemelve, hogy az élet milyen sok területén játszik fontos szerepet a víz.

2022-ben a világnap fókuszában a felszín alatti vizek állnak, az idei év mottója:

Láthatóvá tenni a láthatatlant

Mára 36 ország került az úgynevezett vízszegénységi küszöb alá, már most 2,5 milliárd ember él vízhiányos régiókban, a természeti csapások közül a legnagyobb kárt szerte a világon az aszály okozza. Ha nem változtatunk, akkor 10 éven belül megduplázódik az aszályok gyakorisága és nő az intenzitásuk, 10 év múlva a globális vízigény 40%-át nem tudjuk majd biztosítani, ha minden változatlan marad, 10 év múlva esélyünk sem lesz az 50%-kal növekvő élelmiszerigény kielégítésére. A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az alábbi tevékenységeket kell megtennünk:

  • védeni kell a szén-dioxid elnyelésére képes erdőket és vizes élőhelyeket,
  • környezetbarát mezőgazdálkodási technológiákat szükséges alkalmazni,
  • törekedni kell a szennyvíz biztonságos újrahasználatára, valamint tisztítására

Magyarországon látszólag ez a feladat egészen egyszerű, tekintettel arra, hogy felszíni vizekben gazdagok vagyunk, alapvetően bővelkedünk vízben. Ugyanakkor a vízkészletekkel való gazdálkodás mégis nagy kitettséget jelent a szomszédos országok felé, hiszen a felszíni vizek közel 95 százaléka a szomszédos országokból érkezik hazánkba.

A felszíni vizekkel ellentétben a felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétük mégis vitathatatlan, ugyanis mindenhol tapasztaljuk azt. A felszín alatt található víz egy rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet, valamint kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban is.

A felszín alatti vizekhez sorolják a folyók menti kavicsos vízadó rétegekből kitermelt, úgynevezett parti szűrésű vizeket. Hazánk ezen a szakterületen igen nagy tapasztalatokat szerzett, mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés terén, e tárgyban talán a legnagyobb tekintély a világon. Ugyanis a 88 %-ban felszínalatti vízből származó magyar ivóvíztermelés mintegy fele parti szűrésű víz.

Általánosan igaz, hogy összefogásra és koncepcionális tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon tudjunk gazdálkodni a vízzel. Szerencsére hazánkban adott ez a koncepcionális terv. Magyarország Kormánya 2017. március 7-én határozattal elfogadta a Nemzeti Vízstratégiát, azaz a Kvassay Jenő Tervet, amely a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseit tartalmazza.

A Terv jövőképként említi, hogy fontos és általános cél a vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot elérésére. Hosszú távú célok között nevesíti a felszíni és a felszín alatti víztesteink jó állapotának elérését és fenntartását figyelembe véve az ország természeti és társadalmi-gazdasági adottságait. Középtávú célok között pedig az alábbi tevékenységeket jelöli meg a Kvassay Jenő Terv:

  • Szennyvízkibocsátás és elhelyezés ne rontsa sem a felszíni, sem a felszín alatti víztestek előírás szerinti állapotát.
  • Diffúz szennyezés csökkentése
  • Veszélyes anyagok vizekbe kerülésének korlátozása
  • Termálvíz és egyéb felszínalatti készletek hasznosítása az utánpótolódási képesség mértékéig történjék.
  • Szennyezőanyagok terhelése nem lépi túl az asszimilációs képességet
  • Állapotok változását jól követő, minősítő információs rendszer megléte.

Mit tehetünk a felszín alatti vizekért?

Cselekedjünk pontosan úgy, mint ahogyan a felszíni vizeink esetében teszünk, védjük meg a szennyezésektől, gazdálkodjunk fenntartható módon annak mennyiségével, integrált módon. Ne feledjük, a felszín alatti víz a lábunk alatt észrevétlenül rejtőző kincs, amely biztosítja az életet számunkra, benne az ivóvizünket, élelmiszer-ellátásunkat, személyes szükségleteinket, és mindezt nem csak számunkra, hanem a Földön minden ember, élőlény és állat számára, vegyük ezt is figyelembe.

Az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Program (IHP) Kormányközi Tanácsának tagja Magyarország is, a Belügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium is aktívan támogatja a program 2022-2029-es IX. Stratégiai Tervének végrehajtását.

 

Hírek

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évének megnyitója

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évének megnyitója

25/01/2021

A Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve (International Year of Cave and Karst - IYCK) egy olyan világméretű projekt, amelynek legfőbb célkitűzése, hogy minél több emberrel megismertesse ezeket a kritikus fontosságú és sokfelé megtalálható természeti erőforrásokat. A rendezvénysorozatot a barlangok és a karsztok feltárására, tanulmányozására és védelmére létrejött, 55 tagországból álló nemzetközi szervezet, a Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) szervezi, melyben világszerte több mint 100 nemzeti és nemzetközi szervezet - hazánkban a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat - a partnere. Az online nyitóünnepség időpontja: 2021. január 26. 15:00 óra.

Nemzetközi workshop a Logika világnapján

Nemzetközi workshop a Logika világnapján

22/01/2021

2019. január 14-én matematika, filozófia, informatika, mérnöki tudományok, közgazdaságtan és kognitív tudományok területén tevékenykedő egyetemek, kutatóintézetek, alapítványok és egyesületek kezdeményezéseként ünnepelték meg világszerte az első logikai világnapot. Ezeknek a hálózatoknak a megléte és elkötelezettsége a világnap évi rendszerességgel történő megünneplésére jelentette az alapját az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében rendezett 40. ülésszakán hozott döntésének, mely szerint a tavalyi esztendőtől a szervezet a Filozófia és Humántudományok Nemzetközi Tanácsával (CIPSH) együttműködésben január 14-t a Logika világnapjává nyilvánítja. 

A hang hete

A hang hete

13/01/2021

A hang minden korosztály számára fontos: gazdasági, környezeti, társadalmi, orvosi, ipari és kulturális dimenziókon keresztül is hat ránk. Hozzájárul egyéni és kollektív viselkedésünkhöz, alakítja kapcsolatainkat. 

A hang hetét, amelyre minden év januárjában kerül sor, az UNESCO Általános Konferenciájának 39. ülésszakán hirdették meg, 2017-ben.

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

15/12/2020

"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények  és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában.