2022-03-18 12:38:00

Március 22. a víz világnapja

A március 22-i világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az édesvíz fontosságára és szorgalmazza az édesvízkészlettel való fenntartható gazdálkodást. Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája: Felszín alatti vizek - Tegyük láthatóvá a láthatatlant!

Minden évben a víz világnapjához kapcsolódva jelenik meg az aktuális vízgazdálkodási világjelentés, melynek célja, hogy a döntéshozók rendelkezésére álljanak a fenntartható vízügyi politikák kialakításához és megvalósításához szükséges eszközök. A jelentés elkészítését az UNESCO vízértékelési programja koordinálja. A világnap aktuális témája minden esztendőben igazodik a kiadott jelentés központi témájához. Az idei jelentést a mai napon mutatják be a kilencedik Víz Világfórumon Szenegálban.

Az UNESCO a Kormányközi Hidrológiai Programja (Intergovernmental Hydrological Programme) keretein belül végzett tevékenységével is hozzájárul a világnap megünnepléséhez, melynek révén egész évben egy olyan tudományos tudásbázis felépítésére törekszik, amellyel segítséget tud nyújtani az országoknak vízkészleteik fenntartható kezelésében.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója világnapi üzenetében kihangsúlyozta, hogy: 
„Ahogyan a bolygó alkalmazkodik a változó éghajlathoz és a növekvő népességhez, a felszín alatti vizek alapvető szerepet fognak játszani az élelmiszer és az ivóvíz iránti növekvő kereslet kielégítésében. Ez a nélkülözhetetlen erőforrás komoly veszélyekkel néz szembe, mint például a nem megfelelő védelem és a néha visszafordíthatatlan szennyezés.
Mindezen okok miatt a 2022. évi víz világnapon az UNESCO ezt az alapvető erőforrást ünnepli, különös tekintettel arra, hogy a felszín alatt vizek jobb védelme és kezelése közös felelősségünk és közös érdekünk. "

További információk: 

https://en.unesco.org/commemorations/waterday  

https://en.unesco.org/wwap  

 

 

Dr. Balatonyi László, az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsa tagjának világnapi gondolatai
 
Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
 

„Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap.” Kurt Vonnegut idézetét Áder János 4 éve alakította át beszédében, amely időszerűbb, mint valaha. A víz három drámája - a szennyezett víz, a sok víz és a kevés víz drámája - valójában az emberiség drámája, mivel nem korlátlan a föld erőforráskészlete. Nem gondolhatjuk azt, hogy még évszázadokig, évezredekig ugyanabban a tempóban, mint ahogy most használjuk ezeket az erőforrásokat, rendelkezésünkre állnak majd. A pandémia és az energiaválság mellett ma nem jut elég figyelem a fenyegető vízválságra. Pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű édesvíz hiányát egyre több területen lehet érzékelni. A népességrobbanás következtében csak a következő 30 évben annyival nő majd a Föld lakóinak száma, amennyivel az emberi faj megjelenésétől a XX. század elejéig gyarapodott. Ráadásul az elmúlt 100 évben a vízfelhasználás üteme kétszeresen haladta meg a népességnövekedés mértékét.

Minden évben egy nap, ami a vízről szól

1992-ben a Rio de Janeiróban megrendezett nemzetközi Környezet és Fejlődés konferencián született meg a döntés, amely szerint március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánítják. Az eseményt először 1993-ban tartották meg azzal a céllal, hogy felhívják az emberek figyelmét a víz, mint természeti kincs nélkülözhetetlenségére. A Víz Világnap minden évben más témára fókuszál ezzel is kiemelve, hogy az élet milyen sok területén játszik fontos szerepet a víz.

2022-ben a világnap fókuszában a felszín alatti vizek állnak, az idei év mottója:

Láthatóvá tenni a láthatatlant

Mára 36 ország került az úgynevezett vízszegénységi küszöb alá, már most 2,5 milliárd ember él vízhiányos régiókban, a természeti csapások közül a legnagyobb kárt szerte a világon az aszály okozza. Ha nem változtatunk, akkor 10 éven belül megduplázódik az aszályok gyakorisága és nő az intenzitásuk, 10 év múlva a globális vízigény 40%-át nem tudjuk majd biztosítani, ha minden változatlan marad, 10 év múlva esélyünk sem lesz az 50%-kal növekvő élelmiszerigény kielégítésére. A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az alábbi tevékenységeket kell megtennünk:

  • védeni kell a szén-dioxid elnyelésére képes erdőket és vizes élőhelyeket,
  • környezetbarát mezőgazdálkodási technológiákat szükséges alkalmazni,
  • törekedni kell a szennyvíz biztonságos újrahasználatára, valamint tisztítására

Magyarországon látszólag ez a feladat egészen egyszerű, tekintettel arra, hogy felszíni vizekben gazdagok vagyunk, alapvetően bővelkedünk vízben. Ugyanakkor a vízkészletekkel való gazdálkodás mégis nagy kitettséget jelent a szomszédos országok felé, hiszen a felszíni vizek közel 95 százaléka a szomszédos országokból érkezik hazánkba.

A felszíni vizekkel ellentétben a felszín alatti vizek láthatatlanok, jelenlétük mégis vitathatatlan, ugyanis mindenhol tapasztaljuk azt. A felszín alatt található víz egy rejtett kincs, ami a világ szárazabb területein élőknek az egyetlen vízforrása lehet, valamint kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban is.

A felszín alatti vizekhez sorolják a folyók menti kavicsos vízadó rétegekből kitermelt, úgynevezett parti szűrésű vizeket. Hazánk ezen a szakterületen igen nagy tapasztalatokat szerzett, mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés terén, e tárgyban talán a legnagyobb tekintély a világon. Ugyanis a 88 %-ban felszínalatti vízből származó magyar ivóvíztermelés mintegy fele parti szűrésű víz.

Általánosan igaz, hogy összefogásra és koncepcionális tervezésre van szükség ahhoz, hogy fenntartható módon tudjunk gazdálkodni a vízzel. Szerencsére hazánkban adott ez a koncepcionális terv. Magyarország Kormánya 2017. március 7-én határozattal elfogadta a Nemzeti Vízstratégiát, azaz a Kvassay Jenő Tervet, amely a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseit tartalmazza.

A Terv jövőképként említi, hogy fontos és általános cél a vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot elérésére. Hosszú távú célok között nevesíti a felszíni és a felszín alatti víztesteink jó állapotának elérését és fenntartását figyelembe véve az ország természeti és társadalmi-gazdasági adottságait. Középtávú célok között pedig az alábbi tevékenységeket jelöli meg a Kvassay Jenő Terv:

  • Szennyvízkibocsátás és elhelyezés ne rontsa sem a felszíni, sem a felszín alatti víztestek előírás szerinti állapotát.
  • Diffúz szennyezés csökkentése
  • Veszélyes anyagok vizekbe kerülésének korlátozása
  • Termálvíz és egyéb felszínalatti készletek hasznosítása az utánpótolódási képesség mértékéig történjék.
  • Szennyezőanyagok terhelése nem lépi túl az asszimilációs képességet
  • Állapotok változását jól követő, minősítő információs rendszer megléte.

Mit tehetünk a felszín alatti vizekért?

Cselekedjünk pontosan úgy, mint ahogyan a felszíni vizeink esetében teszünk, védjük meg a szennyezésektől, gazdálkodjunk fenntartható módon annak mennyiségével, integrált módon. Ne feledjük, a felszín alatti víz a lábunk alatt észrevétlenül rejtőző kincs, amely biztosítja az életet számunkra, benne az ivóvizünket, élelmiszer-ellátásunkat, személyes szükségleteinket, és mindezt nem csak számunkra, hanem a Földön minden ember, élőlény és állat számára, vegyük ezt is figyelembe.

Az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Program (IHP) Kormányközi Tanácsának tagja Magyarország is, a Belügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium is aktívan támogatja a program 2022-2029-es IX. Stratégiai Tervének végrehajtását.

 

Hírek

2020. október 16-i online konferenciánk videói

27/10/2020

2020. október 16-án rendezte meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel. Az esemény társszervezője volt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága is.

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

20/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezték meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben került sor. A rögzített videó- és hanganyag a cikkben szereplő linken keresztül érhető el.

Globális Média és Információs Műveltség Hete

Globális Média és Információs Műveltség Hete

16/10/2020

2020. október 24-31. között ünneplik világszerte a Globális Média és Információs Műveltség Hetét (Global Media and Information Literacy Week). A tematikus hét kiváló alkalmat ad az UNESCO-nak és partnereinek arra, hogy áttekintsék és megünnepeljék azokat az eredményeket, melyeket a "média és információs műveltséget mindenkinek" célkitűzés felé vezető úton elértek. A tematikus hét honlapja: https://en.unesco.org/commemorations/globalmilweek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.