2023-07-03 09:47:00

Az USA visszatér az UNESCO-ba

Az UNESCO 193 tagállama a szervezet rendkívüli közgyűlésén június 30-án igen nagy többséggel szavazta meg az Egyesült Államok javaslatát a UNESCO-ba való visszalépéséről. 

 

"Ezzel a visszatéréssel az UNESCO még erősebb pozícióba kerül megbízatásának teljesítéséhez." 

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója

 

Az Amerikai Egyesült Államok 2023. június 8-án levelet küldött az UNESCO főigazgatójának, melyben jelezte, hogy – a 2018-as kilépését követően – már júliusban újra csatlakozna a szervezethez egy konkrét pénzügyi terv szerint, amely kötelezettségvállalást tartalmaz az USA mintegy 619 millió dollárnyi tagdíj-hátralékának visszafizetésére. Az USA visszatérésével kapcsolatos pénzügyi kérdések megvitatására, 65 tagállam kezdeményezésére,  a főigazgató rendkívüli közgyűlést hívott össze, melyre 2023. június 29-30-án került sor az UNESCO párizsi központjában. 

Péntek délután igen nagy többséggel - 132 igen szavazattal és 10 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett - elfogadták az amerikai javaslatot, így minden feltétel adott ahhoz, hogy az USA júliusban teljes mértékben visszatérjen az UNESCO-ba. Magyarország természetesen igennel szavazott. 

 

"Nagyszerű nap ez az UNESCO és a multilateralizmus számára. Az elmúlt években elért lendületre építve szervezetünk az Egyesült Államok visszatérésével ismét az univerzalizmus felé halad." 

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója

 

A rendkívüli ülés összehívását az indokolta, hogy azt követően, hogy a Közgyűlés 2011-ben felvette Palesztinát szervezetbe teljes jogú tagként, az USA nem fizette be a tagdíját, így a 8 év elmaradt befizetései következtében a 2023 novemberében esedékes Közgyűlés 42. ülésszakán szavazati joggal nem rendelkezhetett, és választható sem lehetett volna. 
 

Az Egyesült Államok tagdíja a jövőben a szervezet rendes költségvetésének 22%-át teszi ki. Ehhez adódik hozzá hátralékaik fokozatos befizetése több éven keresztül, valamint 2023-ban 10 millió dolláros önkéntes hozzájárulás kiválasztott programok finanszírozásához (ilyenek az oktatáshoz való hozzáférés támogatása Afrikában, a holokausztra való emlékezés, a kulturális örökség megőrzése Ukrajnában és az újságírók védelmét támogató programok). Az UNESCO így megerősített költségvetéssel tudja folytatni oktatási, kulturális, tudományos és információs programjainak végrehajtását, emellett fokozni tudja az Afrikáért és a nemek közötti egyenlőségért, a két stratégiai prioritásáért tett fellépését is.

 

"Az UNESCO mandátuma – oktatás, tudomány, kultúra, információszabadság – abszolút központi szerepet játszik a 21. század kihívásaival történő megküzdésben. Ez a központi szerep, valamint a szervezeten belüli politikai feszültségek enyhülése és az elmúlt években indított kezdeményezések késztették az Egyesült Államokat a visszatérés kezdeményezésére."

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója

 

A szervezet élére 2017 novemberében megválasztott Audrey Azoulay a politikai feszültségek enyhítése és a konszenzus megtalálása érdekében közvetítéseket vezetett a legérzékenyebb, például közel-keleti témákban. Megreformálta a szervezetet is, hogy az hatékonyabban működjön. 

Az UNESCO így olyan új kezdeményezéseket tudott elindítani, amelyek lehetővé tették, hogy napjaink kihívásaival foglalkozzon, például a mesterséges intelligencia etikájával és az óceánok védelmével. Történelmi ambícióival összhangban visszatért az emblematikus helyszíni kampányokhoz is – mint például az iraki Moszul óvárosának újjáépítése. Az Egyesült Államok az UNESCO főigazgatójának június elején küldött levelében a visszatérésének okai között hivatkozik ezekre a reformokra és kezdeményezésekre is.

További információk: 

https://www.unesco.org/en/articles/united-states-america-returns-unesco-very-large-majority-member-states-vote-favour 

Hírek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

20/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezték meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben került sor. A rögzített videó- és hanganyag a cikkben szereplő linken keresztül érhető el.

Globális Média és Információs Műveltség Hete

Globális Média és Információs Műveltség Hete

16/10/2020

2020. október 24-31. között ünneplik világszerte a Globális Média és Információs Műveltség Hetét (Global Media and Information Literacy Week). A tematikus hét kiváló alkalmat ad az UNESCO-nak és partnereinek arra, hogy áttekintsék és megünnepeljék azokat az eredményeket, melyeket a "média és információs műveltséget mindenkinek" célkitűzés felé vezető úton elértek. A tematikus hét honlapja: https://en.unesco.org/commemorations/globalmilweek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

12/10/2020

2020. október 16-án rendezi meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel.