Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

Nők nemzetközi napja a multilateralizmusban

10/01/2023

2021. november 23-án az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán született döntés értelmében január 25-én ünnepeljük a nők nemzetközi napját a multilateralizmusban. A nemzetközi nap célja, hogy elismerje a nők alapvető szerepét az emberi jogok, a béke és a fenntartható fejlődés előmozdításában a multilaterális rendszerben.

Bioszféra-rezervátumok fotói a novemberi fordulóban

Bioszféra-rezervátumok fotói a novemberi fordulóban

15/12/2022

Az UNESCO Általános Konferenciájának 41. ülésszakán született döntés értelmében az idei évtől kezdődően november 3-án ünnepeltük világszerte a bioszféra-rezervátumok nemzetközi napját. A központi párizsi eseményről és a hazai bioszféra rezervátumok által szervezett programokról már korábbi cikkünkben hírt adtunk.

A nemzetközi naphoz kapcsolódott a Varázslatos Magyarországgal közös fotópályázatunk novemberi fordulója is, melynek legszebb alkotásait jelen cikkünkben tesszük közzé.

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

1/12/2022

A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, melyen a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján. A listára kerülésről a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, melynek most zajló, tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg november 28. és december 3. között.  A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, míg a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette fel. 

Új felsőoktatási ütemterv - kérdőív

24/11/2022

A 2022. május végén, Barcelonában rendezett Felsőoktatási Világkonferencián mutatták be a „Határokon túl - új utak, hogy újra feltaláljuk a felsőoktatást” (Beyond Limits. New Ways to Reinvent Higher Education) című felsőoktatási ütemtervet.

Az UNESCO most arra kéri fel a felsőoktatásban érintett szereplőket, hogy adjanak visszajelzést, és járuljanak hozzá a konferencián bemutatott anyag gazdagításához.