A lista mámora, avagy az adatkultúra története

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án 37 állam írta alá Londonban. A szervezet Alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba Párizsban, miután 20 állam ratifikálta.

Az UNESCO ötévente teszi közzé a tudományról szóló jelentését, amelyben beszámol a tudományirányításban megfigyelhető trendekről. Az 52 ország 70 szerzője által írt idén közzétett kiadvány összesíti a kiadásokra, a humánerőforrásra, a tudományos publikációkra és a szabadalmakra vonatkozó adatokat. A Versenyfutás az idővel az intelligensebb fejlődésért (The Race against Time for Smarter Development) című jelentés nyomon követi az előrelépést az ENSZ által elfogadott, 2030-ig megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása felé, valamint a negyedik ipari forradalom gyors előrehaladását. Mindemellett megismerhetjük a COVID-19 világjárvány globális kutatásra és innovációra gyakorolt hatásait is.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is. Az ünneplés lehetőséget nyújt arra, hogy hangsúlyozzuk az egyének, vállalatok és közösségek számára a környezetvédelem fontosságát.

Az UNESCO  2021. május 24–30. között ünnepli a művészeti nevelés nemzetközi hetét, melynek célja felhívni a figyelmet a művészeti nevelés összekötő jelentőségére. 

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdések jobb megértése és az ezzel kapcsolatos tudatosság növelése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2001-ben május 22-ét a biológiai sokféleség nemzetközi napjává (International Day for Biological Diversity) nyilvánította.