2020-09-22 12:25:00

A kultúra ereje a fenntartható fejlődésért

"A történelem során a kultúra képes volt kreatív válaszokat adni az adott időszak kihívásaira" - Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója. A kultúrát  a fenntartható fejlődésért ható transzformatív erőként értelmező és bemutató összefoglalót készített az UNESCO. 

A tagállamok által benyújtott önkéntes nemzeti felülvizsgálat mélyreható elemzését követően a Fenntartható Fejlődési Célok 2030-as menetrendjének 2016. évi végrehajtására vonatkozó elemzés azt mutatta, hogy a 205 benyújtott jelentés szerint 107 ország 119 beszámolója kifejezetten integráltan kezelte a kultúrát mint a fenntartható fejlődési célok elérésének eszközét, dokumentálva annak hozzájárulását nemzeti szinten számos szakpolitikai területen. 

A kultúra szerepét látványos infografikákkal bemutató összefoglaló angol nyelven alább olvasható.  

 
 
 
 

 

 

 

 

Hírek

A lista mámora, avagy az adatkultúra története

13/10/2020

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottságának társzervezésében rendezik meg 2020. október 14-én a Szegedi Információtörténeti Műhely kilencedik konferenciáját, melynek címe: A lista mámora, avagy az adatkultúra története (nyilvántartások, jegyzékek, kimutatások). Az információgyűjtéstől a felhasználásig. Az eseményre az online térben kerül sor.

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés

12/10/2020

2020. október 16-án rendezi meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel.

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

Tagállami konzultáció a nyílt tudományról

7/10/2020

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019 novemberében lezajlott 40. ülésszakán a tagállamok egy nyílt tudományról szóló ajánlás kidolgozásával bízták meg a világszervezetet. Az ajánlás kidolgozása egy befogadó, átlátható konzultációs folyamaton alapul, amelyet a szervezet valamennyi lehetséges érintett bevonásával igyekszik megvalósítani. A kiterjedt, globális konzultáció után elkészült az ajánlás első tervezete, amelyet a tagállamok 2020. december 31-ig véleményezhetnek a konzultációs folyamat újabb lépéseként.