2023-12-06 15:56:00

UNESCO szellemi kulturális örökség lett az üvegművesség

„A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze.

A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizennyolcadik ülésszakát ebben az évben a botswanai Kasane-ben rendezték meg. A bizottság december 6-án hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették „A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képeségei” című örökségelemet az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében. A hagyományos üvegművesség (az üvegfújás, színezés, csiszolás, festés, az ólomüveg készítés) kifejezi a tehetséget és a kreativitást, amelyet generációról generációra hagyományoztak évszázadokon át, és a mai globalizált világban is gyakorolja a mesterek közössége. Az örökségelem felvétele segíteni fogja ezen gazdag élő hagyomány és a sokszínű üvegkészítő technikák tudatosításának terjesztését, emellett ösztönzi majd a párbeszédet az üveges közösség körében a felterjesztő államokban és máshol is világszerte.

A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, a festése is. A 19–20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által tovább öröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.

Bezárt üveggyárainknak saját specialitásai voltak, amelyre különleges szériákat alapoztak, mint például az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg, a parádi lüszterfestés. Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban, és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő, és a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál bezárt gyáraink hutáiból, és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz. Az üveg gazdag technikai palettával rendelkező anyag. Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegműves képzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének gondozásával, valamint az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

 
 

 

Hírek

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

21/04/2021

A 2020-2021-es biennium során Szenes Hanna (1921-1944) költőnő, a zsidó ellenállás hőse, valamint Cziffra György (1921-1994) zongoraművész születésének 100. évfordulójára (2021) emlékezünk az UNESCO-val közösen.

Az évfordulós eseménysorozat részeként 2021. április 25-én 19:00 órától díjtalanul megtekinthető Balázs János improvizációs szólóestje online formában.

Villanyjazznap 2021-ben is

Villanyjazznap 2021-ben is

20/04/2021

A hazai kezdeményezésű Jazznap-hu, a nemzetközi jazznap megünneplésére ingyenesen rendezett események sora a virtuális („villany”) térbe kényszerül, ahogy tavaly is csak online volt megtartható. A hét évvel ezelőtti induláskor meghatározott eredeti célját azonban így is megpróbálja teljesíteni, új közönséget igyekszik szerezni a műfajnak az NKA támogatásával. Debrecenben, Nagykanizsán, Pécsett (TBA), valamint az elsőrangú fővárosi jazzhelyszínek közül a Fonó Budai Zeneházban, az iF Kávézóban, a Jedermannban, az Opus Jazzclubban, és a programsorozatot összefogó Budapest Jazz Clubban (BJC) rendez koncerteket az online közönségnek április 30-án, és a jazznapot megelőző két napon, 28-29-én. 

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

Budapest pályázata a Világ Könyvfővárosa címre

15/04/2021

A mai napon adja be Budapest a pályázatát a 2023 UNESCO Világ Könyvfőváros címre. Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes aláírásával zárul az a programalkotási folyamat, amelyben a teljes magyar könyvszakma, a főváros kulturális intézményei és a külkapcsolatokért és kultúráért felelős állami intézmények közösen vettek részt. Ha az UNESCO támogatja a magyar pályázatot, a magyar főváros – Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulóján – 2023-ban otthont adhat az egész éves programsorozatnak.