2024-12-04 10:29:00

UNESCO szellemi kulturális örökség lett a csárdás tánc

Az argentin tangó, a spanyol flamenco és sok más örökségelem mellé került a csárdás tánc hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján. Ezen a listán gyűjtik össze az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását.

December 2-8. között a paraguay-i Asunciónban tartja éves ülésszakát az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. Az egyes országok felterjesztései alapján ez a bizottság határoz az UNESCO szellemi kulturális örökség listáira kerülésről. A bizottság december 4-én hozta meg döntését, amelynek értelmében felvették a csárdás tánc hagyományát Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

 
Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum / Farkas-Mohi Balázs
 

A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban. A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában.

A Magyarország által benyújtott előterjesztés értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.

A hagyomány tovább-örökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, oktatás, az egyetemi táncpedagógus képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének.

A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára. A nemzeti jegyzékre a dokumentációt a Hagyományok Háza készítette elő, majd a reprezentatív listára történő felterjesztés koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség megőrzése, a kulturális sokszínűség elismerése, a közösségek megbecsülése. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a nemzeti jegyzék gondozásával, az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

 

Hírek

Világemlékezet e-naptár gyerekeknek

Világemlékezet e-naptár gyerekeknek

22/11/2021

A gyermekek világnapja alkalmából az UNESCO a Barbanerával együttműködve csodálatos kalandot kínál a gyerekeknek szerte a világon a Világemlékezet listára került elemek felfedezésére. Az e-naptár tizenkét elemet mutat be az UNESCO Világemlékezet listájáról. Nala és Leo, a naptár két ifjúsági karaktere minden hónapban elkalauzolja az őket követő gyermekeket a világ egy másik pontjára, ahol együtt fedeznek fel egy helyi kincset és megismerik ezeknek a helyi kincseknek a jelentőségét a világ kollektív történelme szemszögéből.

Megjelent az UNESCO Tudományos jelentése

Megjelent az UNESCO Tudományos jelentése

12/11/2021

Az UNESCO tudományos jelentései (UNESCO Science Report) világszerte figyelemmel kísérik a tudományirányításban megfigyelhető tendenciákat annak érdekében, hogy a szervezet azonosítani tudja, melyik fejlődési utat követik az országok. A nemrég kiadott hetedik jelentés (The race against time for smarter development) azt vizsgálja, hogyan használják az országok a tudományt egy digitálisan és ökológiailag intelligens jövő megvalósításáért.