Magyarország 75 éve az UNESCO-ban
2023. szeptember 26-án az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság rendezvényt tartott annak megünneplésére, hogy Magyarország 75 éve - 1948. szeptember 14-én - csatlakozott az UNESCO-hoz. Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettesének videó üzenete és Réthelyi Miklós elnök köszöntője nyitotta a programot, majd két kerekasztal beszélgetés során az UNESCO munkájában, programjaiban részt vevő kiemelkedő kutatók, szakemberek, diplomaták saját személyes tapasztalataik alapján beszéltek a világszervezet működéséről, abban Magyarország szerepéről és sikereiről. A rendezvény Turóczy László nagykövet zárszavával ért véget.
A Párbeszéd Házában tartott rendezvényen Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettese videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, majd Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke köszöntővel nyitotta meg a rendezvényt.
Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke, Magyarország korábbi UNESCO és ENSZ állandó képviselője
A második, "UNESCO-címek: Az ötlettől a megvalósulásig" című kerekasztal-beszélgetésen Csonka-Takács Eszter (a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Érdiné Szekeres Rozália (a MAB Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Korbély Barnabás (a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark Csoport vezetője) Kroó Norbert (az MTA rendes tagja, a Tudományos Világfórum kitalálója) moderálásával osztották meg UNESCO-s tapasztalataikat és az előttünk álló időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket.
Zárszavában Turóczy László nagykövet, Magyarország OECD és UNESCO melletti állandó képviselője leszögezte, hogy az UNESCO-ra ma is legalább akkora szüksége van a nemzetközi közösségnek, mint bármikor az alapítása óta eltelt közel nyolc évtizedben. Napjaink globális kihívásaira, mint amilyen technológia robbanásszerű fejlődése, a klímaváltozás, a demográfiai kihívások, az oktatáshoz való hozzáférés, stb. csak globális együttműködésben adhatók megfelelő válaszok. Magyarországnak is legalább akkora szüksége van az UNESCO-ra, mint bármikor korábban. Beszélt arról, Magyarország az együttműködésre és a konstruktív, szakmai, a kölcsönös tisztelet elvén nyugvó párbeszédre törekszik, szem előtt tartva azt, hogy a nagy világhatalmak körül kialakuló tömbök mindegyikével fenntartsa ezt a konstruktív viszonyt. Az UNESCO-ban folyó együttműködéshez, és az abban való aktív magyar hozzájáruláshoz – az egyértelmű külpolitikai célkijelölésen túlmenően – mindenekelőtt erős szakmai alapokon nyugvó, aktív hazai szakmai hozzájárulás, szerepvállalás szükséges. Magyarország mindig is méltán büszke lehetett nemzetközi szinten is kimagasló intellektuális-tudományos teljesítményére. Ezért számít a jövőben is a hazai érintettek, érdekeltek, a tudományos szféra, az igazgatási szereplők támogatására annak érdekében, hogy hazánkat méltón képviselhessék az oktatás, a tudomány jövőjéről folyó vitákban, részt vállalva az emberiség közös ügyeinek befolyásolásában.
