2023-09-28 15:26:00

Magyarország 75 éve az UNESCO-ban

2023. szeptember 26-án az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság rendezvényt tartott annak megünneplésére, hogy Magyarország 75 éve - 1948. szeptember 14-én - csatlakozott az UNESCO-hoz. Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettesének videó üzenete és Réthelyi Miklós elnök köszöntője nyitotta a programot, majd két kerekasztal beszélgetés során az UNESCO munkájában, programjaiban részt vevő kiemelkedő kutatók, szakemberek, diplomaták saját személyes tapasztalataik alapján beszéltek a világszervezet működéséről, abban Magyarország szerepéről és sikereiről. A rendezvény Turóczy László nagykövet zárszavával ért véget.  

A Párbeszéd Házában tartott rendezvényen Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettese videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, majd Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke köszöntővel nyitotta meg a rendezvényt.

Fotó: KIM
 
Réthelyi Miklós elnök beszédében felidézte a magyar nemzeti bizottság 75 éves történetének legfontosabb mérföldköveit, nevezetesebb történéseit és a legfontosabb tisztségeket betöltő személyeit a ma már 194 országot összefogó, a világon egyedülálló feladatokkal szembenéző szervezetben, majd köszöntőjét azzal zárta, hogy a nap további részében a kerekasztal résztvevők szerteágazó tapasztalatait, gondolatait összevetve és a tanulságokat összegyűjtve megkíséreljük, hogy reménységgel készüljünk a – sok bizonytalanságot ígérő – újabb 75 évre.
 
Fotó: KIM
 
Az első, "Az én UNESCO"-m címet viselő kerekasztal beszélgetés Bogyay Katalin (nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke, Magyarország korábbi UNESCO és ENSZ állandó képviselője) moderálásával, Szöllősi-Nagy András (az UNESCO Természettudományi Szektorának vezetője és Nemzetközi Hidrológiai Programjának titkára (1989-2009), valamint a program Kormányközi Tanácsának elnöke (2016-2018), a delfti IHE Víztudományi Oktató Intézet rektora (2009-2014)), Soós Gábor (az UMNB főtitkára, a Világörökség egyezmény nemzeti kapcsolattartója (2011-2015), az UNESCO melletti Állandó Képviselet diplomatája (2002-2006)), Kóspál Ágnes (L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért Program Nemzetközi Feltörekvő Tehetségek kategóriájának 2017-es díjazottja) és Fejérdy Tamás (az UNESCO Világörökség Bizottság elnöke (2002-2003), az ICOMOS alelnöke (2005-2008), az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke) részvételével zajlott. A kerekasztal során az UNESCO természettudományi, világörökségi és szellemi kulturális örökségi tevékenységéről, valamint a nők szerepéről a tudományban volt szó a résztvevők személyes visszaemlékezései alapján.
 
Az UNESCO híd a valóság és az eszményi között. A valóság hívta életre – ez volt az emberiség válasza a háború valós borzalmaira –, és szuverén tagállamok létező nemzetközi paradigmáján alapult. Születésének forrása azonban nemzeti határokon átnyúló eszmék keresése is, olyan eszméké, miszerint tartós békét kell teremteni a világ népei között, egységünk megerősítésére  pedig fel kell használni az emberi sokféleség teremtő erejét. Liszt Ferenc mindig magyarnak vallotta magát, de elismerte, hogy alkotóképessége a nagyvilággal fenntartott kapcsolatain keresztül bontakozott ki, és zenéje az egész emberiséget szolgálja. Pályafutása során többet utazott, mint korának bármely más zenésze, és élete vége felé ezt írta: „Egyetlen zenészi törekvésem volt és volna, hogy gerelyemet a jövendő határtalan térségeibe hajítsam." Ez az, amit mi, az UNESCO-ban megcéloztunk: közös képességeinket az emberiség szolgálatára bocsátjuk, és azért dolgozunk, hogy egy értelmes és fenntartható jövő felé haladjunk!

Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke, Magyarország korábbi UNESCO és ENSZ állandó képviselője

 

A második, "UNESCO-címek: Az ötlettől a megvalósulásig" című kerekasztal-beszélgetésen Csonka-Takács Eszter (a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Érdiné Szekeres Rozália (a MAB Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Korbély Barnabás (a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark Csoport vezetője) Kroó Norbert (az MTA rendes tagja, a Tudományos Világfórum kitalálója) moderálásával osztották meg UNESCO-s tapasztalataikat és az előttünk álló időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket. 

Fotó. KIM 
 
Az eszmecsere gazdag és sokszínű tevékenységet mutatott be az UNESCO közreműködését is igénylő, a szellemi kulturális örökség megőrzése, a környezettudatos cselekvés, valamint a nemzeti parkok gondozása területén. Hangsúlyozta többek között a tudomány területén a személyes diplomácia szerepét, melynek egy kiemelkedő példája a Tudományos Világkonferencia ötlete és Magyarországra hozatala, majd ennek folytatásaként a Tudományos Világfórum ötletének közös magyar-UNESCO felkarolása, ugyancsak Magyarországra hozatala és közös működtetése. Ez utóbbi nemzetközi konferencia-sorozat ma is zajlik, váltakozóan 2-2 évenként hazánkban, illetve más országokban megrendezett formában. Foglalkozott a kerekasztal az UNESCO potenciális pozitív szerepével a jelenlegi „zűrzavaros” világban, felkarolva és felhasználva az oktatás, tudomány és kultúra globális és hazai összehangoló szerepét. Néhány gondolat megfogalmazódott a UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság szerepével, valamint a jövő potenciális feladatai által igényelt megerősítésével is.
 
Fotó: KIM
 

Zárszavában Turóczy László nagykövet, Magyarország OECD és UNESCO melletti állandó képviselője leszögezte, hogy az UNESCO-ra ma is legalább akkora szüksége van a nemzetközi közösségnek, mint bármikor az alapítása óta eltelt közel nyolc évtizedben. Napjaink globális kihívásaira, mint amilyen technológia robbanásszerű fejlődése, a klímaváltozás, a demográfiai kihívások, az oktatáshoz való hozzáférés, stb. csak globális együttműködésben adhatók megfelelő válaszok. Magyarországnak is legalább akkora szüksége van az UNESCO-ra, mint bármikor korábban. Beszélt arról, Magyarország az együttműködésre és a konstruktív, szakmai, a kölcsönös tisztelet elvén nyugvó párbeszédre törekszik, szem előtt tartva azt, hogy a nagy világhatalmak körül kialakuló tömbök mindegyikével fenntartsa ezt a konstruktív viszonyt. Az UNESCO-ban folyó együttműködéshez, és az abban való aktív magyar hozzájáruláshoz – az egyértelmű külpolitikai célkijelölésen túlmenően – mindenekelőtt erős szakmai alapokon nyugvó, aktív hazai szakmai hozzájárulás, szerepvállalás szükséges. Magyarország mindig is méltán büszke lehetett nemzetközi szinten is kimagasló intellektuális-tudományos teljesítményére. Ezért számít a jövőben is a hazai érintettek, érdekeltek, a tudományos szféra, az igazgatási szereplők támogatására annak érdekében, hogy hazánkat méltón képviselhessék az oktatás, a tudomány jövőjéről folyó vitákban, részt vállalva az emberiség közös ügyeinek befolyásolásában.

 

 

Hírek

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja: szept. 8.

1/09/2020

1967 óta a világ minden táján évente megrendezik az írni-olvasni tudás nemzetközi napját annak érdekében, hogy emlékeztessék a közvéleményt az írni-olvasni tudásnak az emberi jogok ügyében játszott fontos szerepére, és előmozdítsák az írástudás terjesztésének programját egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalomért.

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte legalább 773 millió felnőttnek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége. 

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

29/07/2020

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

29/07/2020

A 2020. július-szeptemberi szám címe: Egy teljesen új világ, a nők által újragondolva. Az UNESCO Courier magazin arra kérte a nőket szerte a világból, hogy képzeljék el, milyen lesz az élet a válság után. Újságírók, szerzők, értelmiségiek, múzeumok igazgatói, tudósok adnak hangot gondolataiknak - egy új világ újragondolására. A szám vendége Yuval Noah Harari, izraeli történész és író. A Harari-interjút cikkünkben magyar nyelven közöljük.

Megjelent az idei Oktatási Monitoring Jelentés

Megjelent az idei Oktatási Monitoring Jelentés

3/07/2020

Megjelent a GEM Report 2020-as globális oktatási monitoring jelentés, melynek címe Befogadás és oktatás: a minden mindent jelent. A kiadvány arra azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális mechanizmusokat vizsgálja, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek diszkriminációját okozzák, távol tartva őket az oktatástól vagy a rendszeren belül hátrányos helyzetbe hozva őket.