MAB Magyar Nemzeti Bizottság tagújító ülése
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Man and Biosphere (MAB)/Ember és Bioszféra Programért felelős albizottsága 2020. szeptember 23-án tartotta meg tagújító ülését az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Agroverzum Tudományos Élményközpontjában, Martonvásáron.
A MAB MNB elnöke, Érdiné dr. Szekeres Rozália (az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának főosztályvezetője) beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt években gyökeresen megváltozott a bioszféra-rezervátumok megítélése, szerepe, valamint új lendületet vett az állam, a helyi önkormányzatok, a bioszféra-rezervátumokban élő és gazdálkodó emberek, valamint az odalátogató turisták, érdeklődők közti kapcsolatépítés, valamint a bioszféra-rezervátumok megfelelő megismerését és bejárását elősegítő infrastruktúra kiépítése. Mindezek nagyon szemléletesen mutatják, milyen nagy szükség van az ember és a természet közti fenntartható kapcsolat megteremtésére és különösen annak további fejlesztésére. Az elnök számot adott az elmúlt évek fontosabb munķáiról, eredményeiről. Nagy öröm, hogy az öt régi bioszféra-rezervátum („old-generation biosphere reserve”), az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi Bioszféra-rezervátum nemzetközi címét sikeresen megvédtük az UNESCO által meghirdetett ún. „megújítási stratégiai” („exit strategy”) felülvizsgálatban, illetve töretlenül képviseltük minden nemzetközi fórumon, hogy a hatodik, a 2012-ben elfogadott magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum bővítése is megvalósuljon, hiszen ez Magyarország számára mindenkor prioritás volt, és e kezdeményezésnek nemcsak elindító országa voltunk, hanem végig a szószólója is.
Az elnök kiemelte: a továbbiakban még több munka vár a MAB bizottságra, hiszen az ötoldalú bioszféra- rezervátum megalakítása számos feladatot tartogat. Azonban a feladatokon túl, reményeink szerint, ünneplésre is lesz mód 2021-ben, amennyiben a nevezésünket az UNESCO MAB kormányközi testülete megszavazza, másrészt maga a nemzetközi MAB Program is éppen a jövő évben ünnepli 50. évfordulóját, amelynek köszönhetően számos rendkívüli nemzetközi program és pályázati lehetőség várható, melyekből hazánk bioszféra-rezervátumai is profitálhatnak.
Kétségkívül a legtöbb feladatot az elmúlt években a határokat összekötő bioszféra-rezervátum megalakítása, majd bővítése jelentette. Az alapokat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rakta le a kétoldalú bioszféra-rezervátum előkészítésével, Závoczky Szabolcs igazgató vezetésével a Dráva vidékének védelme érdekében, mely kezdeti időszakban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésébe még csak kis hányad jutott. Az elmúlt két évben az érintett országokat és NGO-kat magába foglaló nemzetközi projekt viszont kitágította a lehetőségeket, és meghozta az újbóli reményt arra, hogy az országok ismét átgondolják az együttműködés lehetőségeit.
Ezt követően a MAB MNB tagjaiként résztvevő nemzeti park igazgatóságok igazgatói tartottak rövid, de annál konkrétabb ismertetést a működési területükön lévő bioszféra-rezervátumokban megvalósított és folyamatban lévő pályázati fejlesztésekkel kapcsolatban. A bemutatott eredmények kétséget nem hagyva bizonyították a nemzeti park igazgatóságok évről-évre növekedő, ámde egyre sikeresebb munkáját, amely pozitív mind a helyi lakosság, mind a turisták megítélése szerint. Füri András a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Pilisi Bioszféra-rezervátum fejlesztése kapcsán szólt arról a nagyon eredményes lakossági platformról, amelynek keretében az önkormányzatokkal, a helyi civil szervezetekkel, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársaival összehangolják a konkrét feladatokat és azok megvalósításának módját. Hasonló kezdeményezést és jó gyakorlatot mutatott be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Kiskunsági Bioszféra-rezervátum bővítése és átmeneti zónájának átalakítása kapcsán. Dr Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója pedig kiemelte, hogy a Hortobágyi Bioszféra-rezervátum megújulását nagyban segíti a zonáció elismertetése és a védőövezet kijelölése.
Az ülésen új tagként megbízott Dr. Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának tanársegédje a határon átnyúló kapcsolatokat bemutatva előadást tartott egy kárpátaljai vadrezervátum természeti értékeiről, amely a jövőben akár a szatmár-beregi táj bioszféra-rezervátumává is fejleszthető lehet. Ennek indokoltságát a Magyarországot és Ukrajnát összekötő egyedülállóan gazdag növény- és rovarvilággal rendelkező terület élővilágbeli hasonlóságára és így közös védelmére alapította.
A MAB Magyar Nemzeti Bizottság tagjainak listája itt érhető el.
Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_2204
A cikkben látható fotókat Vécsyné Varga Csilla készítette.
