2020-03-13 10:39:00

Kiben és miben bízunk?

Beszámoló és videók a a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében 2020. február 24-28. között megrendezett UNESCO MOST Téli Iskoláról

’A tanulás és a szeretet’. Sem a hírnév, sem a hatalom, sem pedig az önmagukért való eredmények nem vetekedhetnek ezekkel a tartós értékekkel’ - idézte Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem volt rektorhelyettese Arthur C. Clark sci-fi írót a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében tartott UNESCO MOST Téli Iskola elnevezésű konferencián. Az ötnapos tanácskozás – amely az UNESCO ’Társadalmi átalakulás-menedzsment’ (MOST) programjához kapcsolódik - a közbizalom megrendülésének világszerte tapasztalt okait és azok megszüntetésének lehetőségeit tárgyalta. A téma időszerűségét és az érdeklődést mutatja, hogy a résztvevők - kutatók, egyetemi oktatók, valamint a közigazgatásban és civil mozgalmakban dolgozó gyakorlati szakemberek - három kontinens 25 országából érkeztek a nyugat-magyarországi tudományos központba.

Jody Jensen, az FTI vezető kutatója előadásában kifejtette: „A bizalom pragmatikus fogalom, de erkölcsi dimenzióval is rendelkezik. A megbízhatóság fontosabb, mint a bizalom, kérdés tehát, hogy mennyire megbízhatóak, kompetensek, őszinték a társadalom intézményei? Ma úgy tűnik, hogy nem képesek egyidejűleg kielégíteni a kompetencia és az etikus viselkedés kettős feltételét, ami a bizalom elengedhetetlen előfeltétele.

A közvélemény annak ellenére vonta-vonja meg bizalmát, hogy az elmúlt évtizedekben a kétszeresére nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék a Földön – a világ jobban él, mint valaha. Ugyanakkor a technológia szédítő gyorsasággal fejlődik, a gazdagság koncentrációja csillagászati méreteket ölt. Növekszik a társadalmi feszültség, gyengül a nemzeti kormányzás, terjednek a geopolitikai feszültségek, felgyorsul az éghajlatváltozás. Mindez súlyos következményekkel jár - ideértve a tömeges migrációt is. A bizalom az egyre növekvő globális kihívások áldozatává válik, a korábbi társadalmi szerződés szertefoszlott.

Míg a bizalom a politikai, gazdasági élet szereplői iránt alapjaiban rendült meg, a tudományba és művelőibe vetett hit erősödött.  A világjelenség alól Magyarország sem kivétel: a bizalmi lista élén a Magyar Tudományos Akadémia áll.

A társadalmak előtt álló feladat hatalmas.

A tanácskozást megnyitó Mladen Andrlic, az Európai Unió soros elnökségét adó Horvátország budapesti nagykövete azt hangsúlyozta, hogy országa az európai társadalmak égető kihívásaira adandó reális és érdemi válaszok kimunkálásban, az európai polgárok igényeinek minél jobb kiszolgálásában látja feladatát.

Sean Cleary, a Jövő Világa alapítvány alelnöke, és az FTI Tanácsadó testületének tagja szerint a közbizalom helyreállítása érdekében új társadalmi szerződésre van szükség, olyanra, amely – a többi között – érdemi választ tud adni a mély társadalmi egyenlőtlenség kérdésére, átalakítja az oktatás és a készségfejlesztés rendszerét és kellő mértékű társadalmi tőkét és a kohéziót képes előteremteni a jobb tehermegosztás érdekében.

Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a világszervezet szerepére hívta fel a figyelmet ebben a feladatban. Egyebek közt emlékeztetett arra, hogy az UNESCO már megalakulásakor, több mint 70 éve felismerte: a békének az emberiség intellektuális és morális szolidaritására kell épülnie.

A 2020. február 24-28 között megtartott rendezvényre 2019 után az idén másodszor került sor, és az UNESCO Társadalmi átalakulás-menedzsment programjának támogatása mellett a Pannon Egyetemmel, és az ISES Alapítvánnyal való együttműködésben valósult meg.

Az UNESCO MOST Téli Iskola videólink-gyűjteménye itt érhető el.

 

Forrás: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete – Institute of Advanced Studies Kőszeg (FTI-iASK)

További információk:

https://iask.hu/hu/az-unesco-2020-nemzetkozi-teli-egyetem-programja/ 

https://iask.hu/hu/kiben-es-miben-bizunk-beszamolo-2020-evi-unesco-teli-iskolarol/ 

Hírek

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

Antiszemitizmus ellen az iskolákban - kiadvány

15/12/2020

"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények  és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

Peking +25: nemek közötti egyenlőség és oktatás

14/12/2020

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért 2020

3/12/2020

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai programjának új videói

3/12/2020

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.