Kiben és miben bízunk?

’A tanulás és a szeretet’. Sem a hírnév, sem a hatalom, sem pedig az önmagukért való eredmények nem vetekedhetnek ezekkel a tartós értékekkel’ - idézte Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem volt rektorhelyettese Arthur C. Clark sci-fi írót a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében tartott UNESCO MOST Téli Iskola elnevezésű konferencián. Az ötnapos tanácskozás – amely az UNESCO ’Társadalmi átalakulás-menedzsment’ (MOST) programjához kapcsolódik - a közbizalom megrendülésének világszerte tapasztalt okait és azok megszüntetésének lehetőségeit tárgyalta. A téma időszerűségét és az érdeklődést mutatja, hogy a résztvevők - kutatók, egyetemi oktatók, valamint a közigazgatásban és civil mozgalmakban dolgozó gyakorlati szakemberek - három kontinens 25 országából érkeztek a nyugat-magyarországi tudományos központba.

Jody Jensen, az FTI vezető kutatója előadásában kifejtette: „A bizalom pragmatikus fogalom, de erkölcsi dimenzióval is rendelkezik. A megbízhatóság fontosabb, mint a bizalom, kérdés tehát, hogy mennyire megbízhatóak, kompetensek, őszinték a társadalom intézményei? Ma úgy tűnik, hogy nem képesek egyidejűleg kielégíteni a kompetencia és az etikus viselkedés kettős feltételét, ami a bizalom elengedhetetlen előfeltétele.

A közvélemény annak ellenére vonta-vonja meg bizalmát, hogy az elmúlt évtizedekben a kétszeresére nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék a Földön – a világ jobban él, mint valaha. Ugyanakkor a technológia szédítő gyorsasággal fejlődik, a gazdagság koncentrációja csillagászati méreteket ölt. Növekszik a társadalmi feszültség, gyengül a nemzeti kormányzás, terjednek a geopolitikai feszültségek, felgyorsul az éghajlatváltozás. Mindez súlyos következményekkel jár - ideértve a tömeges migrációt is. A bizalom az egyre növekvő globális kihívások áldozatává válik, a korábbi társadalmi szerződés szertefoszlott.

Míg a bizalom a politikai, gazdasági élet szereplői iránt alapjaiban rendült meg, a tudományba és művelőibe vetett hit erősödött.  A világjelenség alól Magyarország sem kivétel: a bizalmi lista élén a Magyar Tudományos Akadémia áll.

A társadalmak előtt álló feladat hatalmas.

A tanácskozást megnyitó Mladen Andrlic, az Európai Unió soros elnökségét adó Horvátország budapesti nagykövete azt hangsúlyozta, hogy országa az európai társadalmak égető kihívásaira adandó reális és érdemi válaszok kimunkálásban, az európai polgárok igényeinek minél jobb kiszolgálásában látja feladatát.

Sean Cleary, a Jövő Világa alapítvány alelnöke, és az FTI Tanácsadó testületének tagja szerint a közbizalom helyreállítása érdekében új társadalmi szerződésre van szükség, olyanra, amely – a többi között – érdemi választ tud adni a mély társadalmi egyenlőtlenség kérdésére, átalakítja az oktatás és a készségfejlesztés rendszerét és kellő mértékű társadalmi tőkét és a kohéziót képes előteremteni a jobb tehermegosztás érdekében.

Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a világszervezet szerepére hívta fel a figyelmet ebben a feladatban. Egyebek közt emlékeztetett arra, hogy az UNESCO már megalakulásakor, több mint 70 éve felismerte: a békének az emberiség intellektuális és morális szolidaritására kell épülnie.

A 2020. február 24-28 között megtartott rendezvényre 2019 után az idén másodszor került sor, és az UNESCO Társadalmi átalakulás-menedzsment programjának támogatása mellett a Pannon Egyetemmel, és az ISES Alapítvánnyal való együttműködésben valósult meg.

Forrás: Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete – Institute of Advanced Studies Kőszeg (FTI-iASK)

További információk:

https://iask.hu/hu/az-unesco-2020-nemzetkozi-teli-egyetem-programja/ 

https://iask.hu/hu/kiben-es-miben-bizunk-beszamolo-2020-evi-unesco-teli-iskolarol/