Az oktatás alapvető emberi jog, egyszerre közjó és közös felelősség.
Az ENSZ Közgyűlése január 24-ét az oktatás nemzetközi napjának hirdette meg, az oktatás békét és a fejlődést szolgáló szerepét ünnepelve.
Inkluzív és méltányos minőségi oktatás és mindenki számára elérhető egész életen át tartó lehetőségek nélkül az országoknak nem sikerülhet elérni a nemek közötti egyenlőséget és megszakítani a szegénység körforgását. Ma 258 millió gyermek és fiatal még mindig nem jár iskolába; 617 millió gyermek és serdülő nem tud olvasni és nem tud alapvető matematikai feladatokat megoldani; Afrika szubszaharai térségében a lányok kevesebb mint 40% -a fejezi be az alsó középiskolát, és mintegy négymillió gyermek és ifjúsági menekült nincs iskolában. Az oktatáshoz való jog sérül, és ez elfogadhatatlan.
2021. január 25-én, hétfőn online rendezvényt szervez az UNESCO, melynek kiemelt témája „Az oktatás helyreállítása és újjáélesztése a COVID-19 generáció számára”. Az esemény három fő szegmensből áll: a tanulás hősei, újítások és finanszírozás.
Koppenhága városát az Építészek Nemzetközi Szövetsége (International Union of Architects - UIA) közgyűlésének ajánlása alapján az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay 2023-ra hivatalosan Világ Építészeti Fővárosának nevezte ki.
Az UNESCO Green Citizens kampánya lehetőséget nyújt a változás előmozdítására kulcsfontosságú környezeti cselekvési területeken: biodiverzitás, óceánok, hidrológia, fenntartható fejlődésre nevelés, valamint őslakos és helyi tudás.
Magyar nyelven is elérhető a Globális oktatási monitoring jelentés 2021. Közép- és Kelet-Európa, a Kaukázus térsége és Közép-Ázsia; Befogadás és oktatás: mindenki alatt valóban mindenkit értünk című regionális jelentés összefoglalója.
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án 37 állam írta alá Londonban. A szervezet Alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba Párizsban, miután 20 állam ratifikálta.
Az UNESCO ötévente teszi közzé a tudományról szóló jelentését, amelyben beszámol a tudományirányításban megfigyelhető trendekről. Az 52 ország 70 szerzője által írt idén közzétett kiadvány összesíti a kiadásokra, a humánerőforrásra, a tudományos publikációkra és a szabadalmakra vonatkozó adatokat. A Versenyfutás az idővel az intelligensebb fejlődésért (The Race against Time for Smarter Development) című jelentés nyomon követi az előrelépést az ENSZ által elfogadott, 2030-ig megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása felé, valamint a negyedik ipari forradalom gyors előrehaladását. Mindemellett megismerhetjük a COVID-19 világjárvány globális kutatásra és innovációra gyakorolt hatásait is.