Hogyan folytassuk az életünket?

Az elmúlt 2 és ½ hónap legtöbbször hallott és mondott szavai: koronavírus, szájmaszk, home office, szolidaritás, karantén, a jövő, vagyis, hogy a jövő nem lehet a múlt egyenesvonalú folytatása.

Az UNESCO online fóruma Imaging the world to come címmel és governance & solidarity: Covid-19 & beyond alcímmel programot indított. Indulásként, az UNESCO főigazgató, Audrey Azoulay bevezető szavai után, vezető pozícióban lévő nők 5-10 perces gondolatébresztő videóját lehet meghallgatni. A múlttal nem folytonos jövőről beszélők között ott találjuk a Texas Műszaki Egyetem Klímatudományi Központjának igazgatóját, a Cornell Egyetem Africana Tanulmányi és Kutatóközpontjának Elefántcsontpartról származó professzorát, a L'Oréal-UNESCO nőkért és a tudományért díj több nyertesét.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, feladatának megfelelően, gondolkodásra hívja mindazokat, akik a karantén visszavonulást kívánó hetei alatt mérlegelték a lehetőségeket az ember és a természet kapcsolatában (ökológia) az eddigieknél eredményesebb gyakorlat megteremtésének jobb módozatain. A több emberöltő alatt már alig-alig ismert pandémia most kötelezővé tette a világméretekben való gondolkodást.

Induló lépésként Kornai János Ígéretek megszegése c. munkájához nyúltam. Az ígéretek, gyakran szerződések formájában, ott vannak az életünkben. Az eladó jó minőségű árut ígér a vevőnek és viszonzásképpen, a vevő, annak ellenszolgáltatását az eladónak. Kölcsönt adnak és veszünk fel a visszafizetés ígéretével. A kormány, feladatainak megfelelően ígéretekkel biztosítja a közösség normális életét, a polgárok pedig ígérik a rend betartását (társadalmi szerződés). Politikai pártok ígéretei különösen választást megelőző időben tengenek túl.

Az ígéreteket be kell tartani. Az erre való késztetések egyik formája az erkölcsi ösztönzés, a másik a jó hírnév (reputáció) biztosítása.

Az ígéret be nem tartásának többféle oka lehet. Jóhiszeműen történt-e az ígéret megfogalmazása, vagy már az indulás is titokban tartva, félrevezető volt-e? Előre nem látható akadályok vagy kellő gondosság helyett gondatlanság az oka az ígéret megszegésének? Történik-e részleges teljesítés vagy tárgyalásos megegyezés?

Egyének, embercsoportok, városok, országok – tegyünk egy ígéretet (pledge) a kibillent ökológiai egyensúly visszaállítására valamint fenntartására, és ebbe az ígéretbe foglaljuk bele mindazt, amit a múlttal szemben, a jövőben tenni vagy elhagyni akarunk. Fontos a keret, maga az ígéret, mert ez jelenti a személyes, erkölcsi tartást és nagyon fontosak a részletek, mert ez a tartalma az ígéretnek, aminek a teljesítése jelenti civilizációnk továbbélését.

Éljünk az ígéretben lévő személyes részvétel lehetőségével, valamint az ígéretek betartását erősítő belső erkölcsi kényszerítő erővel és a közösségben megkívánt jó hír súlyának visszaállításával! Dolgozzuk ki azokat a tételeket, amelyek között válogatva, és amelyek megvalósítása céltudatos változást jelent életünkben és egyben a Föld jövőjében! Éljünk a világjárvány józanító erejével, az időnk egyre fogy!

2020. május 28.

Réthelyi Miklós