2020-09-15 13:15:00

#ForBeirut Bejrút újjáépítéséért

A libanoni Bejrútban, 2020. augusztus 4-én történt pusztító ikerrobbanásokat követően az UNESCO mozgósítani kívánja az irányadó szervezeteket és szakértőket mind Libanonból, mind más országokból annak érdekében, hogy összehangolja a sürgősségi és hosszabb távú intézkedéseket a város súlyosan károsodott oktatási rendszerének és kulturális örökségének megóvása érdekében, valamint „Li Beirut” néven adománygyűjtő akciót indított.

A robbanások több száz ember életét követelték és ezrek sebesültek meg, mindamellett súlyos károkat okoztak Bejrút történelmi városrészében, jelentős múzeumokban, galériákban és vallási helyszínekben egy olyan időben, amikor Libanon már más válságoktól, köztük a COVID-19 világjárványtól is szenvedett. Az UNESCO mélységes részvétét fejezi ki az érintett családoknak, és határozott támogatást kíván nyújtani Bejrút városának. 

Bejrútban számos oktatási intézmény épülete (iskolák, egyetemek) romba dőlt, 85 ezer diák iskoláztatását kell megoldani, többek közt online formában. A kulturális örökség vonatkozásában a 8 ezer érintett épület közül 640 örökségi épület megrongálódott, köztük 40-et az összeomlás veszélye fenyeget. 

Audrey Azoulay az UNESCO főigazgatója Libanonba látogatott, az UNESCO pedig „Li Beirut” (Bejrútért, arabul) névvel adománygyűjtő kezdeményezést indított, melyhez várják az adományokat. 

Az UNESCO segítségnyújtási projektjének része többek közt a károk dokumentálása, a főbb örökségi helyszínek újjáépítése, a libanoni hatóságok segítése az örökségvédelem tekintetében egy normatív szabályozó keretrendszer kidolgozásában, a művészek munkatereinek rehabilitációja, valamint a kulturális tevékenységhez való hozzáférés elősegítése az érintett és kiszolgáltatott lakosság számára. 

A fentieken túl a Resiliart kampány keretein belül több, Bejrútot érintő beszélgetést is szerveznek szeptember során (szeptember 10-én, 17-én és 24-én), melyek online elérhetők, visszanézhetők lesznek. 

További információ

Hírek

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

Magyar siker az UNESCO alaptudományi testületében

21/09/2021

Az UNESCO főigazgatójának döntése értelmében Szathmáry Eörs elméleti biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora bekerült az UNESCO Nemzetközi Alaptudományok Programjának tudományos testületébe. Mandátuma három évre szól.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

UNESCO-védnökséggel a barlangokért és karsztokért

9/09/2021

A Nemzetközi Barlangtani Unió (Union Internationale de Spéléologie - UIS) 56 tagországgal és világszerte több,mint 230 intézménnyel és szervezettel együttműködésben idén ünnepli a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Évét. 2021. szeptember 13-án immáron jelenléti formában is lehetőség lesz az ünneplésre, mely eseményhez az UNESCO védnökségét adta.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

Írni-olvasni tudás nemzetközi napja, 2021.

7/09/2021

1967 óta minden év szeptember 8-án tartják az írni-olvasni tudás nemzetközi napját világszerte annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, milyen nagy fontossággal bír az írni-olvasni tudás az emberi jogok és méltóság ügyében, valamint hogy előmozdítsák az írni -olvasni tudás terjesztését egy írástudóbb és fenntarthatóbb társadalom felé. 

Az elért eredmények ellenére az írástudással kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, minthogy világszerte továbbra is legalább 773 millió embernek nincs ma alapvető írás-olvasási készsége.