2023-05-01 16:26:00

Egyetemi tankönyv ma és holnap

A Budapest Könyvfőváros 2023 című rendezvénysorozat keretei között az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Medicina Könyvkiadó Zrt., és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Egyetemi tankönyv ma és holnap címmel, 2023. május 19-én 9:00 és 17:00 óra között tudományos tanácskozást rendez az Ötpacsirta Szalonban (Budapest, VIII. Ötpacsirta utca 4).

A tanácskozáson egyetemi tankönyvek magyarországi és külföldi kiadóinak képviselői, felsőoktatási szakértők és hallgatók, illetve frissen végzettek részvételével kívánunk a címben megadott témáról véleményt cserélni, kritikus pontokat felmutatni és megoldásokat keresni előadások és kerekasztal-beszélgetések formájában.

Az egyetemi tankönyvek az egyetemek kialakulásával együtt jelentek meg sokszáz évvel ezelőtt. A digitális technika rohamos térnyerése ellenére, remélhetőleg, az egyetemi tanároknak és diákoknak továbbra is szükségük lesz az egyetemi tankönyvek klasszikus formájára is. Az egyetemi tankönyvet meg kell írni és szerkeszteni, ha többszerzős, kiadót kell találni, a kiadó üzleti terve alapján a tankönyvet a piacon meg kell venni, majd így lehet tanulni belőle. A tankönyv ezután felkerül a könyvespolcra, és ott mindig közvetlenül elérhető.

Az egyetemi tankönyv elsősorban a hallgatókhoz szól. Az egyetemi tanár előadásaiban (amennyiben még léteznek) foglalkozhat mindazzal, ami a tankönyvekben foglaltakhoz kapcsolódóan tágabb terekre vezeti a hallgatót.

Az egyetemi tankönyvnek már a borítójával fel kell, hogy keltse a vásárlók érdeklődését. Fontos, hogy az illusztrációk mind szakmai, mind esztétikai minőségükben kitűnjenek. A jól szerkesztett egyetemi tankönyv él a tipográfiai lehetőségek tárházával. Szívderítő, szép élmény a könyvet kézbe venni, forgatni és lapozgatni benne.

A fent leírt, ideális elképzelésekkel összhangban az egyetemi tankönyvnek ki kell állnia a versenyt mind az egyetemi jegyzettel, mind a technika által nyújtott egyéb lehetőségekkel. Tudományterületekként és tantárgyakként meg kell találni az egyensúlyt az ismeretközlés különféle formái között.

A Budapest Könyvfőváros 2023 programsorozat keretei között a konferencia szervezői ilyen és hasonló gondoltokkal várják az érdeklődőket, és igyekeznek egyengetni az egyetemi tankönyvek jövőbeni sorsát.

A szervezőkkel egyetértésben

Réthelyi Miklós,

az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

 

A konferencia nyilvános, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát 2023. május 15-ig a medkiad@medicinazrt.hu e-mail címen jelezze. Parkolás a szomszédos utcákban, illetve a Pollack Mihály téri mélygarázsban lehetséges.

 

A rendezvény a Budapest 150 - Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár koordinálásával valósul meg.

 

Hírek

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

Kilenc ötlet a közös fellépéshez

29/07/2020

A napokban jelent meg az Oktatás Jövőiért Nemzetközi Bizottság első jelentése Oktatás a poszt-COVID világban: Kilenc ötlet a közös fellépéshez (Education in a post-COVID world: Nine ideas for public action) címmel.

Az oktatás jövője elnevezésű globális kezdeményezés célja annak újragondolása, hogy az ismeretek és a tanulás miként alakíthatják az emberiség és a bolygó jövőjét.

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

Megjelent az UNESCO Courier idei harmadik száma

29/07/2020

A 2020. július-szeptemberi szám címe: Egy teljesen új világ, a nők által újragondolva. Az UNESCO Courier magazin arra kérte a nőket szerte a világból, hogy képzeljék el, milyen lesz az élet a válság után. Újságírók, szerzők, értelmiségiek, múzeumok igazgatói, tudósok adnak hangot gondolataiknak - egy új világ újragondolására. A szám vendége Yuval Noah Harari, izraeli történész és író. A Harari-interjút cikkünkben magyar nyelven közöljük.

Megjelent az idei Oktatási Monitoring Jelentés

Megjelent az idei Oktatási Monitoring Jelentés

3/07/2020

Megjelent a GEM Report 2020-as globális oktatási monitoring jelentés, melynek címe Befogadás és oktatás: a minden mindent jelent. A kiadvány arra azokat a társadalmi, gazdasági és kulturális mechanizmusokat vizsgálja, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és felnőttek diszkriminációját okozzák, távol tartva őket az oktatástól vagy a rendszeren belül hátrányos helyzetbe hozva őket.