2020-04-03 13:07:00

A nyílt tudomány és a koronavírus-járvány

Az UNESCO online párbeszédre hívta a tagállamok tudományért felelős minisztereit 2020. március 30-ra. A megbeszélés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a nemzetközi tudományos együttműködés szerepéről és az ezzel kapcsolatban megtett lépésekről szólt.

122 ország képviseltette magát a virtuális párbeszédben, amelyen részt vett Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa, Sarah Anyang Agbor, az Afrikai Unió emberi erőforrásokért, tudományért és technológiáért felelős biztosa, Moisés Omar Halleslevens Acevedo, korábbi nicaraguai alelnök, valamint Dr. Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa is.

A legfontosabb téma a nyílt tudomány kérdésköre volt, amellyel kapcsolatban az UNESCO egy nemzetközi ajánlást készít elő.

A 2020. március 30-i virtuális párbeszédben Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója is részt vett, aki elmondta, hogy:

"A COVID-19-járvány felhívta figyelmünket a tudomány fontosságára mind a kutatásban, mind a nemzetközi együttműködésben. A jelenlegi válság azt is bizonyítja, hogy sürgősen fokozni kell a nyílt tudományon keresztül történő információmegosztást. Elérkezett az idő, hogy együtt kötelezzük el magunkat."

 

A nemzetközi tudományos közösség a veszélyhelyzet kapcsán mobilizálódott az elmúlt hetekben, különösen azáltal, hogy egymás számára hozzáférhetővé tették a kutatási eredményeket és példa nélküli módon megreformálták munkamódszereiket. A nagy tudományos folyóiratok mindenki számára hozzáférhetővé tették a vírust érintő tartalmaikat; közzétettek több,mint ezer kutatási cikket nyílt hozzáféréssel a WHO ajánlására; nemzetközi kutatási konzorciumokat hoztak létre néhány nap alatt a gyors előrehaladás érdekében.

A nyílt tudományokkal kapcsolatban a találkozó napirendjén szerepelt:

  • A tudás összegyűjtése, a tudományos kutatást támogató intézkedések, az országok közötti tudásrés csökkentése
  • A döntéshozók, kutatók, innovátorok, kiadók és a civil társadalom mozgósítása a tudományos adatokhoz, kutatási eredményekhez, oktatási forrásokhoz és kutatási lehetőségekhez való ingyenes, szabad hozzáférés lehetővé tétele érdekében
  • Kapcsolatok megerősítése a tudományos és a politikai döntések között a társadalmi szükségletek figyelembevételével
  • A tudomány megnyitása a társadalom számára, miközben a határok le vannak zárva
 

 

További információk a virtuális párbeszédről és az UNESCO nyílt tudománnyal kapcsolatos tevékenységéről itt érhető el.

Forrás: https://en.unesco.org/ 

 

A COVID-19 világjárvány globális egészségügyi krízishelyzet, mely mélyen érinti az UNESCO alapvető céljait és mandátumát. A helyzet rávilágít arra, hogy a tudományos együttműködés kulcsfontosságú abban, hogy megbirkózzunk a globális közegészségügyi problémával. Az oktatást folyamatosan biztosítani kell akkor is, amikor a gyerekek nem mehetnek iskolába. Emlékeztet minket a minőség fontosságára, az információ megbízhatóságára olyan időkben, amikor a tévhírek terjednek. Emlékeztet a kultúra és ismeretek erejére abban, hogy az emberi közösségek belső tartása és szolidaritása megmaradjon miközben távolságot kell tartanunk egymástól és otthonainkban kell maradnunk. Az  UNESCO elkötelezett a mellett, hogy támogassa a kormányokat a távoktatásban, a nyílt tudományban, az ismeretek és a kultúra megosztásában, melyek alapvető eszközeink az összetartozásban és közös emberségünk kifejezésében.

 

 

 

Hírek

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban

20/12/2023

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat szervez 2024-ben „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek első rendezvényét 2024. január 30-án 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

UNESCO szellemi kulturális örökség lett az üvegművesség

UNESCO szellemi kulturális örökség lett az üvegművesség

6/12/2023

„A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze.