A hang minden korosztály számára fontos: gazdasági, környezeti, társadalmi, orvosi, ipari és kulturális dimenziókon keresztül is hat ránk. Hozzájárul egyéni és kollektív viselkedésünkhöz, alakítja kapcsolatainkat. 

A hang hetét, amelyre minden év januárjában kerül sor, az UNESCO Általános Konferenciájának 39. ülésszakán hirdették meg, 2017-ben.

"Az antiszemitizmus ellen az iskolákban: képzési tantervek" címmel jelentetett meg az UNESCO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények  és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) új szakmai anyagokat tanárképzők és iskolaigazgatók részére. A november 24-én, online bemutatott kiadványok az antiszemitizmus riasztó növekedésére kívánnak reagálni, amely a zsidó közösségek és egyének biztonságát fenyegeti az egész világon.

2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és a Cselekvési Platform elfogadása óta, mely mérföldkő a lányok és nők jogai melletti elköteleződésben. 

Mi történt 1995 óta: hogyan hajtották végre az országok vállalásaikat a nemek közötti egyenlőség és az oktatás tárgyában? A 25 éves felülvizsgálat részeként és az UNESCO 2020-as Globális Oktatási Monitoring (GEM) jelentésének nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó beszámolójához az UNESCO esettanulmányok sorozatát gyűjtötte össze, hogy számot vessen arról, a platformon ajánlott bizonyos stratégiákat hogyan hajtották végre a világ 11 országában. 

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a Szociális Innováció Alapítvány a Kelet-Európai Térség Fejlesztéséért útján, a Magyar Tudományos Akadémia védnökségével idén már tizenhetedik alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát a nemzetközi L’ORÉAL-UNESCO For Women in Science program szellemében. A pályázat neve: L’ORÉAL–UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért.

Az idei kiírás díjazottjai: Dr. Csuka Dorottya (a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) és Dr. Bagoly Zsuzsa (a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa).

Az UNESCO bioetikai, valamint tudomány- és technológiaetikai programjai révén már a hetvenes évek óta foglalkozik a gyors tudományos fejlődés etikai következményeivel. Normatív eszközökre vonatkozó kezdeményezései mellett a szervezet kapacitásépítő tevékenységek révén kíván segítséget nyújtani tagállamainak a radikálisan újító  technológiák etikai kihívásainak megfelelő kezelésében.