Természetfotókkal a vizes élőhelyekért
2024-10-16 14:35:00

Természetfotókkal a vizes élőhelyekért

Október 10-én vehették át elismeréseiket az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és a Varázslatos Magyarország (VM) Vizes élőhelyeink című közös fotópályázatának díjazott alkotói, valamint a legszebb beérkezett pályamunkákból megnyílt  a CEWE támogatásával készült tárlatunk is, mely 2025. január 6-ig látható a Magyar Természettudományi Múzeumban. A tárlat a 2025-ös év folyamán több helyszínen is megtekinthető lesz az országban.

A Vizes élőhelyeink nevet viselő fotópályázat nem titkolt célja az volt, hogy a beérkező képek minél szerteágazóbban mutassák be országunk vízi világának sokszínűségét, azt, hogy miért is olyan fontos ennek ökoszisztémája, és hogy mit veszíthetünk, ha nem fordítunk kellő figyelmet a megőrzésükre.

 

A vizes élőhelyek ún. ökoszisztéma szolgáltatásai nyilvánvalóak: a vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés létfontosságú mindenkinek. Az édesvíz ugyanakkor rendkívül szűkös erőforrás: a világ összes vízkészletének csupán 2,5 százalékát teszi ki, és ennek az édesvízkészletnek kevesebb, mint egy százaléka hozzáférhető emberi hasznosításra! Egy másik szempont, amiről ritkábban beszélünk, hogy a vizes élőhelyek a lokális éghajlatra is hatással vannak, illetve csökkentik az időjárási szélsőségeket, ezáltal segítik az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodást, hiszen szénmegkötő képességük nagyobb, mint bármely más élőhelyé, ideértve az erdőket is.

A vizes élőhelyek az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei (folyószabályozások, mocsarak lecsapolása, vízrendezés) és az újabb kori veszélyek, pl. az inváziós fajok terjedése és az éghajlat-változás által leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Világszerte az 1700-as évek óta a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka megsemmisült, és sajnos a trend egyre gyorsuló: 1970 óta a vizes élőhelyek legalább 35 százaléka veszett el. E súlyos helyzetet felismerve az ENSZ 2021-2030-ra meghirdette az ökoszisztémák rekonstrukciójának évtizedét, az Európai Unió pedig 2024-ben elfogadta a természet-helyreállítási rendeletet, amely egyebek mellett a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló intézkedésekről is rendelkezik.

Hazánkban a vizes élőhelyek védelméért folytatott tevékenység elsősorban a Ramsari Egyezmény, illetve az általános hazai természetvédelmi munka keretében történik. Figyelembe véve az UNESCO-programokat fontos megemlíteni az 1971-ben útjára indított, a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását célul kitűző Ember és Bioszféra Program (MAB program) keretében létrejött hazai bioszféra-rezervátumokat. A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának. Ezek közül a vizes élőhelyek védelme tekintetében kiemelnénk az ötoldalú Mura-Dráva-Duna BR-t, továbbá a Fertő, a Hortobágy és a Kiskunság BR-okat.

A világ első, öt ország területére kiterjedő bioszféra-rezervátuma 2021. szeptember 15-én jött létre, óriási nemzetközi presztízst jelentve hazánknak, hiszen ennek a folyamatnak a kezdő lépését az öt ország természetvédelemért felelős minisztereinél mi kezdeményeztük, mi határoztuk meg a 2011-es EU-elnökségünk idején. Az ötoldalú bioszféra-rezervátumot „Európa Amazonasza” néven is emlegetik, mivel kiterjedését tekintve Európa egyik legnagyobb, összefüggő területű vizes élőhelye, mely változatos területeket rejt magában, és ennek köszönhetően számos különböző állat-, növény-, és gombafaj szinte háborítatlan otthona. Teljes területe megközelíti az egymillió hektárt; ennek egyharmada Magyarországon található. A terület folyórendszere összesen 700 kilométert tesz ki.

 

A pályázatra olyan képeket vártunk, amelyek a magyarországi vizes élőhelyeket, az ott élő vadvilágot együtt mutatják be. A több mint 200 beérkezett alkotást a VM szakmai zsűrije értékelte hazánk kiemelkedő természetfotósától, Máté Bencétől kezdve a vadvilág védelméért küzdő nemzetközi fotóriporter Britta Jaschinskiig.

 

Az ünnepségre szerte az országból érkeztek pályázó természetfotósok és természetrajongók.

A díjátadón a dobogós első három helyezett mellett a VM, a CEWE és a Fotoplus különdíjasai is elismerésben részesültek.

 

A 23 alkotó 44 fotóját a CEWE által készített gyönyörű vászonképeken tekinthették meg az est résztevői a Múzeum aulájának különleges miliőjében, a hatalmas barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt.

 

Díjazottak:

I. hely: Angyal Péter – Virágok tánca

 

II. hely: Palcsek István – A sóballák világa

 

III. hely: Szűcs Boldizsár – Ébredés

 

Különdíjasok:

Varázslatos Magyarország különdíj: Tóth László – Erre-arra

 

CEWE különdíj: Dr. Barsi Ernő – Bíró

 

Fotoplus különdíj: Kreiner Roland – Őszi kavalkád

 

 

Kiállítók:

Ambrus Tímea, Angyal Péter, Botos Éva, Bükvics Ádám, Darányiné Bakos Éva, Dr. Barsi Ernő, Ekler László, Gyenti-Kálvin Kinga, Hajtó Krisztina, Horváth András, Józsa Eszter, Kocsis Ferenc, Kreiner Roland, Leiter Tibor, Mátraházi Tibor, Násfay Béla, Násfay Krisztina, Palcsek István, Prisznyák Tibor, Schneider-Kiss Alexandra, Szűcs Boldizsár, Tóth László, Varga József

 

A cikkben szereplő fotókat Boros Bence készítette.

Hírek

A „Paktum a jövőért” elfogadása: történelmi lépés a kulturális szektorért

A „Paktum a jövőért” elfogadása: történelmi lépés a kulturális szektorért

1/10/2024

2024. szeptember 22-én az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a „Paktum a jövőért” dokumentumot, elismerve ezzel a kultúra fontos szerepét a Fenntartható Fejlődési Célok elérésében. 

Az UNESCO folyamatos többoldalú erőfeszítéseinek és kampányainak - nevezetesen az UNESCO 2022-es mexikói MONDIACULT konferenciája, a G20 és a G7-ek - eredménye a kultúra ezen történelmi elismerése, mely szerves része a mindenki számára méltányosabb jövő előmozdításának.

Pedagógusok világnapja, 2024. október 5.

Pedagógusok világnapja, 2024. október 5.

27/09/2024

A pedagógusok világnapját minden évben október 5-én, a világ pedagógusai tiszteletére ünnepeljük. Ez a nap alkalmat ad arra, hogy megünnepeljük azt, ahogy a tanárok átalakítják át az oktatást, de arra is gondolnunk kell, hogy milyen támogatásra van szükségük tehetségük és hivatásuk teljes körű kibontakoztatásához, valamint hogy átgondoljuk a szakma globális útját. 

Az idei világnap kiemelt témája: "A tanári hangok megbecsülése: Új társadalmi szerződés felé az oktatásban". 

Ünnepeljük együtt a földtudományi sokféleség nemzetközi napját!

Ünnepeljük együtt a földtudományi sokféleség nemzetközi napját!

27/09/2024

Az UNESCO Közgyűlésének 41. ülésszakán született döntés értelmében 2022-től október 6-án ünnepeljük világszerte a földtudományi sokféleség nemzetközi napját. A nemzetközi nap idei központi témája: „Őrizni a múltat, fenntartani a jövőt” (‘Conserving The Past – Sustaining The Future’). Az idei ünnepi rendezvényünket 2024. október 11-én tartjuk a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Pályázati felhívás a 2024-es Nemzetközi Innovációs Dizájn Díjra

Pályázati felhívás a 2024-es Nemzetközi Innovációs Dizájn Díjra

26/09/2024

Az UNESCO társzervezésében meghirdetett Nemzetközi Innovációs Dizájn Díj és a Tudomány a Fenntartható Fejlődési Célokért elnevezésű versenyre (2024 Future Designer International Innovation Design Awards (IIDA) & Science for SDGs Innovation Contest) 16 és 35 év közötti diákok, hallgatók, pályakezdő tudósok és mérnökök jelentkezését várják a világ minden tájáról. A jelentkező csapatok legfeljebb hattagúak lehetnek. A felhívás nyerteseit 2024. október végén hirdetik ki. A verseny a  Tudományok Nemzetközi Évtizede a Fenntartható Fejlődésért (2024-2033) (IDSSD) keretében zajlik és az UNESCO-UNITRAIN Ifjúsági kompetenciafejlesztési projekten (UNESCO-UNITRAIN Youth Competence Development Project) belül valósul meg.

Jelentkezési határidő: 2024. október 13.