2023-09-28 15:26:00

Magyarország 75 éve az UNESCO-ban

2023. szeptember 26-án az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság rendezvényt tartott annak megünneplésére, hogy Magyarország 75 éve - 1948. szeptember 14-én - csatlakozott az UNESCO-hoz. Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettesének videó üzenete és Réthelyi Miklós elnök köszöntője nyitotta a programot, majd két kerekasztal beszélgetés során az UNESCO munkájában, programjaiban részt vevő kiemelkedő kutatók, szakemberek, diplomaták saját személyes tapasztalataik alapján beszéltek a világszervezet működéséről, abban Magyarország szerepéről és sikereiről. A rendezvény Turóczy László nagykövet zárszavával ért véget.  

A Párbeszéd Házában tartott rendezvényen Firmin Edouard Matoko, az UNESCO Afrika prioritásért és külkapcsolatokért felelős főigazgató-helyettese videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket, majd Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke köszöntővel nyitotta meg a rendezvényt.

Fotó: KIM
 
Réthelyi Miklós elnök beszédében felidézte a magyar nemzeti bizottság 75 éves történetének legfontosabb mérföldköveit, nevezetesebb történéseit és a legfontosabb tisztségeket betöltő személyeit a ma már 194 országot összefogó, a világon egyedülálló feladatokkal szembenéző szervezetben, majd köszöntőjét azzal zárta, hogy a nap további részében a kerekasztal résztvevők szerteágazó tapasztalatait, gondolatait összevetve és a tanulságokat összegyűjtve megkíséreljük, hogy reménységgel készüljünk a – sok bizonytalanságot ígérő – újabb 75 évre.
 
Fotó: KIM
 
Az első, "Az én UNESCO"-m címet viselő kerekasztal beszélgetés Bogyay Katalin (nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke, Magyarország korábbi UNESCO és ENSZ állandó képviselője) moderálásával, Szöllősi-Nagy András (az UNESCO Természettudományi Szektorának vezetője és Nemzetközi Hidrológiai Programjának titkára (1989-2009), valamint a program Kormányközi Tanácsának elnöke (2016-2018), a delfti IHE Víztudományi Oktató Intézet rektora (2009-2014)), Soós Gábor (az UMNB főtitkára, a Világörökség egyezmény nemzeti kapcsolattartója (2011-2015), az UNESCO melletti Állandó Képviselet diplomatája (2002-2006)), Kóspál Ágnes (L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért Program Nemzetközi Feltörekvő Tehetségek kategóriájának 2017-es díjazottja) és Fejérdy Tamás (az UNESCO Világörökség Bizottság elnöke (2002-2003), az ICOMOS alelnöke (2005-2008), az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke) részvételével zajlott. A kerekasztal során az UNESCO természettudományi, világörökségi és szellemi kulturális örökségi tevékenységéről, valamint a nők szerepéről a tudományban volt szó a résztvevők személyes visszaemlékezései alapján.
 
Az UNESCO híd a valóság és az eszményi között. A valóság hívta életre – ez volt az emberiség válasza a háború valós borzalmaira –, és szuverén tagállamok létező nemzetközi paradigmáján alapult. Születésének forrása azonban nemzeti határokon átnyúló eszmék keresése is, olyan eszméké, miszerint tartós békét kell teremteni a világ népei között, egységünk megerősítésére  pedig fel kell használni az emberi sokféleség teremtő erejét. Liszt Ferenc mindig magyarnak vallotta magát, de elismerte, hogy alkotóképessége a nagyvilággal fenntartott kapcsolatain keresztül bontakozott ki, és zenéje az egész emberiséget szolgálja. Pályafutása során többet utazott, mint korának bármely más zenésze, és élete vége felé ezt írta: „Egyetlen zenészi törekvésem volt és volna, hogy gerelyemet a jövendő határtalan térségeibe hajítsam." Ez az, amit mi, az UNESCO-ban megcéloztunk: közös képességeinket az emberiség szolgálatára bocsátjuk, és azért dolgozunk, hogy egy értelmes és fenntartható jövő felé haladjunk!

Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az UNESCO 36. Közgyűlésének elnöke, Magyarország korábbi UNESCO és ENSZ állandó képviselője

 

A második, "UNESCO-címek: Az ötlettől a megvalósulásig" című kerekasztal-beszélgetésen Csonka-Takács Eszter (a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Érdiné Szekeres Rozália (a MAB Magyar Nemzeti Bizottság elnöke), Korbély Barnabás (a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark Csoport vezetője) Kroó Norbert (az MTA rendes tagja, a Tudományos Világfórum kitalálója) moderálásával osztották meg UNESCO-s tapasztalataikat és az előttünk álló időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket. 

Fotó. KIM 
 
Az eszmecsere gazdag és sokszínű tevékenységet mutatott be az UNESCO közreműködését is igénylő, a szellemi kulturális örökség megőrzése, a környezettudatos cselekvés, valamint a nemzeti parkok gondozása területén. Hangsúlyozta többek között a tudomány területén a személyes diplomácia szerepét, melynek egy kiemelkedő példája a Tudományos Világkonferencia ötlete és Magyarországra hozatala, majd ennek folytatásaként a Tudományos Világfórum ötletének közös magyar-UNESCO felkarolása, ugyancsak Magyarországra hozatala és közös működtetése. Ez utóbbi nemzetközi konferencia-sorozat ma is zajlik, váltakozóan 2-2 évenként hazánkban, illetve más országokban megrendezett formában. Foglalkozott a kerekasztal az UNESCO potenciális pozitív szerepével a jelenlegi „zűrzavaros” világban, felkarolva és felhasználva az oktatás, tudomány és kultúra globális és hazai összehangoló szerepét. Néhány gondolat megfogalmazódott a UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság szerepével, valamint a jövő potenciális feladatai által igényelt megerősítésével is.
 
Fotó: KIM
 

Zárszavában Turóczy László nagykövet, Magyarország OECD és UNESCO melletti állandó képviselője leszögezte, hogy az UNESCO-ra ma is legalább akkora szüksége van a nemzetközi közösségnek, mint bármikor az alapítása óta eltelt közel nyolc évtizedben. Napjaink globális kihívásaira, mint amilyen technológia robbanásszerű fejlődése, a klímaváltozás, a demográfiai kihívások, az oktatáshoz való hozzáférés, stb. csak globális együttműködésben adhatók megfelelő válaszok. Magyarországnak is legalább akkora szüksége van az UNESCO-ra, mint bármikor korábban. Beszélt arról, Magyarország az együttműködésre és a konstruktív, szakmai, a kölcsönös tisztelet elvén nyugvó párbeszédre törekszik, szem előtt tartva azt, hogy a nagy világhatalmak körül kialakuló tömbök mindegyikével fenntartsa ezt a konstruktív viszonyt. Az UNESCO-ban folyó együttműködéshez, és az abban való aktív magyar hozzájáruláshoz – az egyértelmű külpolitikai célkijelölésen túlmenően – mindenekelőtt erős szakmai alapokon nyugvó, aktív hazai szakmai hozzájárulás, szerepvállalás szükséges. Magyarország mindig is méltán büszke lehetett nemzetközi szinten is kimagasló intellektuális-tudományos teljesítményére. Ezért számít a jövőben is a hazai érintettek, érdekeltek, a tudományos szféra, az igazgatási szereplők támogatására annak érdekében, hogy hazánkat méltón képviselhessék az oktatás, a tudomány jövőjéről folyó vitákban, részt vállalva az emberiség közös ügyeinek befolyásolásában.

 

 

Hírek

11. Nemzetközi Gyermekművészeti Verseny

1/03/2024

Az ókori emberek agyagvázákra festett képeikkel betekintést nyújtanak életükbe, meghatározó eseményeikbe. Ti mit hagynátok lábnyomként a jövő generációira? 

Mai történetek ősi vázákon” címmel a görög Museum of Cycladic Art szervezésében 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Gyermekművészeti Versenyt 4-15 év közöttiek részére. A feladat, hogy olyan képeket rajzoljanak mindennapjaikról, amelyeket személyes lábnyomként szeretnének a jövő generációira hagyni.

Jelentkezési határidő: 2024. április 22. 

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a mérnöki tudományok modern életben betöltött fontosságával kapcsolatos globális tudatosság növelése és az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.