2022-12-01 09:00:00

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, melyen a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján. A listára kerülésről a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, melynek most zajló, tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg november 28. és december 3. között.  A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, míg a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette fel. 

 
Fotó: Farkas-Mohi Balázs
 

Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet az UNESCO listájára. A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat. Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos tovább örökítése. Mivel a magyar vonószenekarok mindig is alkalmazkodtak a társadalmi környezethez, a dallamokat, a szövegeket, a játékstílust és a repertoárt a zenészek, a táncosok és a közönség közösen alakítják. A magyar népi vonószenekar változatos hangszeres összetételével, társadalmi és kulturális funkcióival és sokszínű repertoárjával egész Európára, de különösen a szomszédos térségekre kisugárzó hatással van, így napjainkban az egyik legnagyobb hatású zenei jelenség a térségben. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a jól előkészített és informatív videómellékletért. 

 

 
Fotó: Farkas-Mohi Balázs
 

A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a császári udvari feladatokra kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották. Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban. A lipicai lótenyésztés több mint 450 éve egyesíti a közösségeket, erős közös identitástudatot teremtve, többek között a speciális szókincs és a tenyésztők és a lovak közötti szoros érzelmi kapcsolat révén. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Szlovákia rendelkezik a lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal. Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel. A felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partnerünk. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű multinacionális jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséért 2003-ban létrejött UNESCO egyezmény magyarországi végrehajtása a Kulturális és Innovációs Minisztérium feladata. A nemzetközi felterjesztések elkészítésének felelős szervezője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amely az egyezmény hazai megvalósításának szakmai koordinátora.
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a Táncház módszer és a Kodály metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.

Hírek

„Velünk élő állatok” – kreatív kutatási pályázat középiskolásoknak

7/10/2025

A Világ Legnagyobb Tanórája programsorozat keretében szeptember 29-én megjelent pályázati kiírás a „MI az UNESCO-val” elnevezésű, 2025 tavaszán az UNESCO Társult Iskolákkal közösen lebonyolított pilot projekt módszertanára építve ösztönzi a diákokat arra, hogy tudományos és kreatív megközelítéssel, digitális eszközökkel támogatott tanulási módszerekkel fedezzék és dolgozzák fel ember és állat együttélésének és kapcsolatának témáit. A pályázati kiírás keretében Kárpát-medence szerte pályázhatnak 3 fős középiskolás csapatok és mentortanáraik: a fődíj egy terepmunka hétvége Tihanyban, amely a világon elsőként létrejövő Tihanyi Közösségi Szabadtéri Vízmúzeum előkészületeit szolgálja.

UNESCO Tanszék pályázat 2026.

6/10/2025

Megnyitottuk a 2026. évi pályázati lehetőséget az UNESCO Tanszék cím elnyerésére.

A pályázat feltétele, hogy a pályázati szándékot és tematikát legkésőbb 2025. december 8. 12:00 óráig az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága részére küldje meg az info@unesco.hu e-mail címre az alábbi nyomtatvány kitöltésével angol, francia, vagy magyar nyelven. A Kitöltött nyomtatvány maximum 3 oldal A/4-es szöveg legyen. Ez lesz az a koncepcióterv (Blueprint), melynek előszűrése alapján javasoljuk majd a részletes pályázati anyagot kidolgozni. 

Nemzetközi jazznap 2025.

Nemzetközi jazznap 2025.

25/04/2025

Minden év április 30-án a jazzt ünnepeljük szerte a világon, ebből az alkalomból az ország több pontján számos nagyszerű eseményt tartanak. 

A jazznap Herbie Hancock világhírű zongorista, UNESCO jószolgálati nagykövete kezdeményezésére indult, és már 2012-ben is világszerte koncertek ezreivel ünnepelték. Az idei programokról részletesen alább olvashat.