2022-12-01 09:00:00

Két új, magyar szellemi örökség az UNESCO listáján

A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, melyen a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján. A listára kerülésről a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, melynek most zajló, tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg november 28. és december 3. között.  A magyar vonós zenekari hagyományt Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be, míg a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette fel. 

 
Fotó: Farkas-Mohi Balázs
 

Magyarország önálló felterjesztésként nyújtotta be a magyar vonós zenekari hagyomány örökségelemet az UNESCO listájára. A vonós zenei formáció évszázadok folyamán alakult ki az úri vonós zenei gyakorlat alapján. A hegedű-brácsa-bőgő alapfelállású paraszti vonósbandák meghatározó elemei voltak a hétköznapok és ünnepek közösségi és családi alkalmainak, táncos és énekes mulatságainak. A parasztbandák tagjai hallás után, kézről tanulás útján sajátították el a zenei tudást és helyi igények szerint alakították gyakran többezres nagyságrendű repertoárjukat. Az 1970-es években alakuló táncházmozgalom a vonós zenei hagyomány számára is fordulatot hozott, és segítette annak fennmaradását, napjainkban pedig virágzását. A hivatalos képzések beindulásának köszönhetően ma több száz népzenész számára életforma, hivatás a vonós zene gyakorlása és tudatos tovább örökítése. Mivel a magyar vonószenekarok mindig is alkalmazkodtak a társadalmi környezethez, a dallamokat, a szövegeket, a játékstílust és a repertoárt a zenészek, a táncosok és a közönség közösen alakítják. A magyar népi vonószenekar változatos hangszeres összetételével, társadalmi és kulturális funkcióival és sokszínű repertoárjával egész Európára, de különösen a szomszédos térségekre kisugárzó hatással van, így napjainkban az egyik legnagyobb hatású zenei jelenség a térségben. A felterjesztési dokumentáció a Hagyományok Háza szakmai közreműködésével készült. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a jól előkészített és informatív videómellékletért. 

 

 
Fotó: Farkas-Mohi Balázs
 

A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a császári udvari feladatokra kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották. Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában. A napóleoni háborúk idején veszélybe került ménest a magyarországi Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban. A lipicai lótenyésztés több mint 450 éve egyesíti a közösségeket, erős közös identitástudatot teremtve, többek között a speciális szókincs és a tenyésztők és a lovak közötti szoros érzelmi kapcsolat révén. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Szlovákia rendelkezik a lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal. Magyarország kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel. A felterjesztés elkészítésében az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a szakmai partnerünk. Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű multinacionális jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséért 2003-ban létrejött UNESCO egyezmény magyarországi végrehajtása a Kulturális és Innovációs Minisztérium feladata. A nemzetközi felterjesztések elkészítésének felelős szervezője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága, amely az egyezmény hazai megvalósításának szakmai koordinátora.
Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján jelenleg a mohácsi busójárás, a matyó hímzés, a közös felterjesztésként benyújtott solymászat és a kékfestés hagyománya szerepel. A jó megőrzési gyakorlatok regiszterében a Táncház módszer és a Kodály metódus képviseli a modell értékű megőrzési programokat.

Hírek

UNESCO a Kossuth Rádió Az este című műsorában

27/02/2024

Életünk mely területein és hogyan vannak jelen az UNESCO döntései, határozatai, javaslatai, hogyan befolyásolják mindezt a nemzeti bizottságok? Az este ezen adásának házigazdája Bogyay Katalin diplomata, újságíró, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, vendége pedig Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára. A teljes műsor az alábbi linken meghallgatható. 

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

Mérnöki világnap a fenntartható fejlődésért 2024

27/02/2024

A világnapot – 2019-es kihirdetése óta – minden évben március 4-én ünneplik világszerte. Célja a globális tudatosság növelése és a mérnöki tudománynak az emberiség előtt álló kihívások (például az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a fenntartható fejlődés előmozdítása) kezelésében betöltött szerepének jobb megértése. Az idei év központi témája: Mérnöki megoldások a fenntartható világért (Engineering solutions for a sustainable world).

Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban II.

16/02/2024

A Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozat indított 2024. januárjában „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” címmel, melynek második rendezvényét 2024. március 19-én 10:00 órától tartják a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey-termében (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.).

A konferenciasorozat fővédnöke: Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. 

Szombathely UNESCO Tanuló Város lett

14/02/2024

Szombathely bekerült az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatába, a döntésről az UNESCO Élethosszig Tartó Tanulás Intézete (Hamburg) 2024. február 14-i rendezvényén tájékoztatott. Az UNESCO kiemeli, ezek a városok kivételes elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot helyi közösségeikben az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek segítésében. A döntéssel Szombathely egy olyan globális hálózat részévé válik, amelynek célja inspirációt, know-how-t és jó gyakorlatot megosztani a résztvevő városok között az élethosszig tartó tanulás terén.