2020-04-03 13:07:00

A nyílt tudomány és a koronavírus-járvány

Az UNESCO online párbeszédre hívta a tagállamok tudományért felelős minisztereit 2020. március 30-ra. A megbeszélés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a nemzetközi tudományos együttműködés szerepéről és az ezzel kapcsolatban megtett lépésekről szólt.

122 ország képviseltette magát a virtuális párbeszédben, amelyen részt vett Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosa, Sarah Anyang Agbor, az Afrikai Unió emberi erőforrásokért, tudományért és technológiáért felelős biztosa, Moisés Omar Halleslevens Acevedo, korábbi nicaraguai alelnök, valamint Dr. Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa is.

A legfontosabb téma a nyílt tudomány kérdésköre volt, amellyel kapcsolatban az UNESCO egy nemzetközi ajánlást készít elő.

A 2020. március 30-i virtuális párbeszédben Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója is részt vett, aki elmondta, hogy:

"A COVID-19-járvány felhívta figyelmünket a tudomány fontosságára mind a kutatásban, mind a nemzetközi együttműködésben. A jelenlegi válság azt is bizonyítja, hogy sürgősen fokozni kell a nyílt tudományon keresztül történő információmegosztást. Elérkezett az idő, hogy együtt kötelezzük el magunkat."

 

A nemzetközi tudományos közösség a veszélyhelyzet kapcsán mobilizálódott az elmúlt hetekben, különösen azáltal, hogy egymás számára hozzáférhetővé tették a kutatási eredményeket és példa nélküli módon megreformálták munkamódszereiket. A nagy tudományos folyóiratok mindenki számára hozzáférhetővé tették a vírust érintő tartalmaikat; közzétettek több,mint ezer kutatási cikket nyílt hozzáféréssel a WHO ajánlására; nemzetközi kutatási konzorciumokat hoztak létre néhány nap alatt a gyors előrehaladás érdekében.

A nyílt tudományokkal kapcsolatban a találkozó napirendjén szerepelt:

  • A tudás összegyűjtése, a tudományos kutatást támogató intézkedések, az országok közötti tudásrés csökkentése
  • A döntéshozók, kutatók, innovátorok, kiadók és a civil társadalom mozgósítása a tudományos adatokhoz, kutatási eredményekhez, oktatási forrásokhoz és kutatási lehetőségekhez való ingyenes, szabad hozzáférés lehetővé tétele érdekében
  • Kapcsolatok megerősítése a tudományos és a politikai döntések között a társadalmi szükségletek figyelembevételével
  • A tudomány megnyitása a társadalom számára, miközben a határok le vannak zárva
 

 

További információk a virtuális párbeszédről és az UNESCO nyílt tudománnyal kapcsolatos tevékenységéről itt érhető el.

Forrás: https://en.unesco.org/ 

 

A COVID-19 világjárvány globális egészségügyi krízishelyzet, mely mélyen érinti az UNESCO alapvető céljait és mandátumát. A helyzet rávilágít arra, hogy a tudományos együttműködés kulcsfontosságú abban, hogy megbirkózzunk a globális közegészségügyi problémával. Az oktatást folyamatosan biztosítani kell akkor is, amikor a gyerekek nem mehetnek iskolába. Emlékeztet minket a minőség fontosságára, az információ megbízhatóságára olyan időkben, amikor a tévhírek terjednek. Emlékeztet a kultúra és ismeretek erejére abban, hogy az emberi közösségek belső tartása és szolidaritása megmaradjon miközben távolságot kell tartanunk egymástól és otthonainkban kell maradnunk. Az  UNESCO elkötelezett a mellett, hogy támogassa a kormányokat a távoktatásban, a nyílt tudományban, az ismeretek és a kultúra megosztásában, melyek alapvető eszközeink az összetartozásban és közös emberségünk kifejezésében.

 

 

 

Hírek

Konzultáció a nyílt tudomány monitoringjáról

11/07/2024

A nyílt tudomány monitoringjára irányuló folyamatos erőfeszítések részeként az UNESCO globális konzultáció keretében kéri fel az összes régiót és valamennyi érintettet, hogy tegyenek észrevételeket és szóljanak hozzá a nyílt tudomány monitoringjának alapelveiről szóló tervezethez.

A konzultáció 2024. november 30-án zárul.

Környezetvédelmi világnap (június 5.)

Környezetvédelmi világnap (június 5.)

5/06/2024

Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is.

Az idei esztendő központi témája a földterületek helyreállítása, az elsivatagosodás és a szárazságtűrő képesség (“land restoration, desertification, and drought resilience”). A szlogen: „A mi földünk. A mi jövőnk. Mi vagyunk a helyreállítás generációja (#GenerationRestoration)".