Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

UNESCO-ajánlás előkészítése a nyílt tudományról

6/04/2020

Az UNESCO Általános Konferenciájának 2019. novemberében zajlott 40. ülésszakán a tagállamok egy nyílt tudományról szóló ajánlás kidolgozásával bízták meg a világszervezetet. A nyílt tudományról szóló globális konszenzus érdekében az ajánlás kidolgozása egy befogadó, átlátható konzultációs folyamaton alapul, amelyet a szervezet valamennyi ország és lehetséges érintett bevonásával igyekszik megvalósítani. A jelenlegi online konzultáció határideje: 2020. június 15.

#LearningNeverStops

3/04/2020

A koronavírus-járvány miatti iskolabezárások, illetve távoktatásra történő átállás immáron a világ diákjainak 87 százalékát érintik valamilyen formában: világszerte 165 országban 1,5 milliárd gyerek nem jár a megszokott formában iskolába.

A koronavírus-járvány által okozott oktatási kihívásokra válaszul az UNESCO útjára indította a „Globális Oktatási Koalíció” elnevezésű kezdeményezését, melynek tagja számos nemzetközi szervezet, magáncég és civil szervezet.

Március 22. A víz világnapja

Március 22. A víz világnapja

23/03/2020

Az ENSZ Közgyűlése által 1992. december 22-én elfogadott A/RES/47/193 számú határozat értelmében március 22-én ünnepeljük világszerte a víz világnapját. Minden esztendőben ezen a jeles napon, vagy ahhoz közeli időpontban elérhetővé válik a legfrissebb Víz világjelentés (World Water Development Report), melynek célja, hogy eszközöket bocsásson a döntéshozók részére a fenntartható vízpolitikák  kialakításához és megvalósításához.

2020. március 5-én átvették elismeréseiket a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2019 díjazottjai

2020. március 5-én átvették elismeréseiket a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2019 díjazottjai

13/03/2020

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat idén hetedik alkalommal adta át a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE). A díj kiírása és átadása Prof. Hargittai Magdolna akadémikus fővédnökségével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével valósult meg. A díjazottak 2020. március 5-én vehették át az elismerést a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermében.