2017-03-26 09:45:00

Ember és Bioszféra Program

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az "Ember és Bioszféra" programot, mely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául.

Magyarország a kezdetektől fogva aktívan részt vesz a Programban és a továbbiakban is aktívan támogatja annak megvalósulását. 

 

Az Ember és Bioszféra Program egy olyan nemzetközi tudományos program, melynek keretében ún. bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki. A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.

 

 
A program irányító testülete a 34 tagállamból álló Nemzetközi Koordinációs Tanács, amelynek Magyarország 2013-2017 között a tagja volt.
 

Hazai vonatkozások:

 

MAB Magyar Nemzeti Bizottság

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságról (továbbiakban: UMNB) szóló 299/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében 2022-től a MAB Magyar Nemzeti Bizottság (továbbiakban: MAB MNB) az UMNB állandó szakbizottságaként működik. A MAB MNB az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere) Programjának (a továbbiakban: Program) hazai végrehajtásáért felelős véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testület.

Elnök: Érdiné dr. Szekeres Rozália

Titkár: dr. Láng Péter

A MAB MNB tagjai – az UNESCO iránymutatásának megfelelően – a bioszféra-rezervátumok kezeléséért felelős nemzeti park igazgatóságok képviselői, valamint a Program hazai végrehajtásához szükséges szakterületek és érdekképviseletek – a MAB MNB elnöke által felkért – szakértői.

A 299/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőzően a MAB MNB az UMNB-ról szóló korábbi, 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet szerint működő Természettudományi Szakbizottság védnökségével végezte tevékenységét.

 

Bioszféra-rezervátumok Magyarországon

 

A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának:

  • Aggteleki bioszféra-rezervátum
  • Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
  • Hortobágyi bioszféra-rezervátum
  • Kiskunsági bioszféra-rezervátum
  • Pilisi bioszféra-rezervátum
  • Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum
 
 
 
Aggteleki bioszféra-rezervátum

 

Aggteleki bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

Az Aggteleki bioszféra-rezervátum kijelölését különleges geológiai és állattani értékeket megőrző barlangrendszerei, illetve karsztterületeinek egyedülálló és rendkívül fajgazdag élővilága, az ország több endemikus fajának előfordulása indokolta. Csodálatos élővilágával, varázslatos tájaival és barlangjaival látogatók ezreit csábítja évről évre.

 

Fertő-tavi bioszféra-rezervátum

 

Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 

A Fertő-tavi bioszféra-rezervátum az osztrák határ mellett található és magába foglalja a Fertő tó teljes magyarországi területét. A Fertő-tó, mint az utolsó, legnyugatibb elhelyezkedésű sztyepptó Európában, hatalmas kiterjedésű nádasaival speciális élőhelyet teremt a rendkívül gazdag vízi élővilág számára, de különlegesek a partvidéken kialakult szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. Értékes költő madárállománya mellett a tó nagy kiterjedésű nádasaival a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja.

 

Hortobágyi bioszféra-rezervátum

 

Hortobágyi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 

A Hortobágy Magyarország jellegzetes alföldi tája végtelennek tűnő délibábos pusztaságával és gémeskútjaival, emellett Európa legnagyobb összefüggő, szikes talajú területe. Jellegzetes szikes élőhelyei, valamint a hatalmas vonuló európai madárcsapatok számára nyújtott kiterjedt pihenő- és táplálkozó területek indokolták a bioszféra rezervátum kijelölését, de különleges értékei miatt az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. A nagy kiterjedésű nyílt terület remekül alkalmas az extenzív legeltetésre, ezért jellemző tevékenység a tradicionális állattartás hagyományos fajtákkal, emellett a terület rendkívül népszerű turisztikai célpont.

 

Kiskunsági bioszféra-rezervátum

 

Kiskunsági bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

A Kiskunsági bioszféra-rezervátum a Duna-Tisza közének jellegzetes arculatát, fennmaradt természeti és kulturális értékeit őrzi. A magyar Alföld részét képező terület felépítése mozaikos jellegű, a rendkívül magas élőhelyi diverzitás számos növényközösség színes mozaikját eredményezi. A vizes élőhelyek és a szikes, homokos puszták számos fészkelő madárnak, és ősszel- valamint tavasszal tömegesen átvonuló madárcsapatoknak nyújtanak otthont és táplálékot. A bioszféra-rezervátum területén, több település is található, melyek az utóbbi időszakban csatlakoztak a kezdeményezéshez.

 

Pilisi bioszféra-rezervátum

 

Pilisi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

A Pilisi bioszféra-rezervátum a karsztos alapkőzetű Pilis hegységet és annak lomberdeit foglalja magában. Számos védett- és fokozottan védett növény- és állatfaj él itt. A Dunakanyart övező csodálatos táj számos látogatót vonz ide évről-évre. A főbb jellemző tevékenységek a régióban az erdőgazdálkodás, a vadászat és a turizmus. A terület a fenntartható erdőgazdálkodás mintaterülete, ezen kívül a főváros közelsége miatt az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A bioszféra-rezervátumban tanösvények, bemutatóközpontok segítik az környezeti nevelést, ezen kívül számos sportolási lehetőség (sárkányrepülőzés, siklóernyőzés, terepmotorozás stb.) is az ide látogatók rendelkezésére áll.

 

Mura–Dráva–Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum

 

Mura-Duna-Dráva bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 
Az UNESCO fenntartható fejlődés megvalósulását elősegítő Sevillai stratégiáját (1995) is figyelembe véve nyújtotta be a nevezését Magyarország egy új, a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum létrehozására 2009-ben. A nevezést végül 2012-ben, Horvátország csatlakozása után hagyta jóvá az UNESCO, melynek köszönhetően megalakult a kétoldalú horvát-magyar Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum (ang. röv.: MDDTBR), Magyarország első határon átnyúló bioszféra-rezervátuma, melynek létrehozásában hatalmas szerepet vállalt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI). Még a jóváhagyást megelőző évben, 2011. március 25-én, az EU magyar elnöksége alatt Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénai és Magyarország környezetvédelmi miniszterei aláírtak egy közös nyilatkozatot arról, hogy mindent megtesznek az ötoldalú bioszféra-rezervátum megteremtése érdekében. Ennek eredményeként a részes országok első körben kialakították a saját bioszféra-rezervátumaikat és országonként elfogadtatták azokat UNESCO MAB Nemzetközi Koordináló Tanácsával (MAB ICC).
 
Ezt követően 2021. szeptember 15-én az UNESCO MAB ICC hivatalosan is elismerte és felvette a bioszféra-rezervátumok világhálózatába az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátumot. 
 

 

 

 

Hírek

Jubileumi MAB-konferencia az MTA épületében

12/10/2021

A Magyar Tudományos Akadémia, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság és a MAB (MAB - Man and Biosphere, Ember és Bioszféra) Magyar Nemzeti Bizottság 2021. október 19-én tudományos konferenciát szervez az MTA Felolvasótermében az UNESCO Ember és Bioszféra Programjának fél évszázados fennállása alkalmából.

Magyar díjazott a MAB Fiatal Tudósok között

Magyar díjazott a MAB Fiatal Tudósok között

22/09/2021

Az UNESCO MAB Nemzetközi Koordinációs Tanácsa (MAB International Co-ordinating Council) 2021. szeptember 13-17. között, Abujában (Nigéria) tartott hibrid ülésszakán kihirdették a MAB Fiatal Tudósok Díj 2021. évi nyerteseit. Magyar sikernek is örülhetünk, mivel Dr. Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának adjunktusa a nyolc elismert fiatal egyike.

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

A világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

21/09/2021

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma.  A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum  Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.