2017-03-26 09:45:00

Ember és Bioszféra Program

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az "Ember és Bioszféra" programot, mely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául.

Magyarország a kezdetektől fogva aktívan részt vesz a Programban és a továbbiakban is aktívan támogatja annak megvalósulását. 

 

Az Ember és Bioszféra Program egy olyan nemzetközi tudományos program, melynek keretében ún. bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki. A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.

A program irányító testülete a 34 tagállamból álló Nemzetközi Koordinációs Tanács, amelynek Magyarország 2013-2017 között a tagja volt.

 

Hazai vonatkozások:

A MAB Nemzeti Bizottság az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Természettudományi Szakbizottságának védnöksége alatt működő testület. Ellátja az UNESCO Ember és Bioszféra Programból eredő hazai feladatokat, alapvetően véleményező, javaslattevő, döntéshozó jogkörrel rendelkező testület.

Elnök: Érdiné Dr. Szekeres Rozália (főosztályvezető, Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztály)

Titkár:

További információk: http://termeszetvedelem.hu/  

 

Bioszféra-rezervátumok Magyarországon

A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. A hazai hat bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékei méltó részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának:

  • Aggteleki bioszféra-rezervátum
  • Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
  • Hortobágyi bioszféra-rezervátum
  • Kiskunsági bioszféra-rezervátum
  • Pilisi bioszféra-rezervátum
  • Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum (Horvátországgal közös)
 
 
Aggteleki bioszféra-rezervátum

 

Aggteleki bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

Az Aggteleki bioszféra-rezervátum kijelölését különleges geológiai és állattani értékeket megőrző barlangrendszerei, illetve karsztterületeinek egyedülálló és rendkívül fajgazdag élővilága, az ország több endemikus fajának előfordulása indokolta. Csodálatos élővilágával, varázslatos tájaival és barlangjaival látogatók ezreit csábítja évről évre.

 

Fertő-tavi bioszféra-rezervátum

 

Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 

A Fertő-tavi bioszféra-rezervátum az osztrák határ mellett található és magába foglalja a Fertő tó teljes magyarországi területét. A Fertő-tó, mint az utolsó, legnyugatibb elhelyezkedésű sztyepptó Európában, hatalmas kiterjedésű nádasaival speciális élőhelyet teremt a rendkívül gazdag vízi élővilág számára, de különlegesek a partvidéken kialakult szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. Értékes költő madárállománya mellett a tó nagy kiterjedésű nádasaival a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja.

 

Hortobágyi bioszféra-rezervátum

 

Hortobágyi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 

A Hortobágy Magyarország jellegzetes alföldi tája végtelennek tűnő délibábos pusztaságával és gémeskútjaival, emellett Európa legnagyobb összefüggő, szikes talajú területe. Jellegzetes szikes élőhelyei, valamint a hatalmas vonuló európai madárcsapatok számára nyújtott kiterjedt pihenő- és táplálkozó területek indokolták a bioszféra rezervátum kijelölését, de különleges értékei miatt az UNESCO Világörökség listáján is szerepel. A nagy kiterjedésű nyílt terület remekül alkalmas az extenzív legeltetésre, ezért jellemző tevékenység a tradicionális állattartás hagyományos fajtákkal, emellett a terület rendkívül népszerű turisztikai célpont.

 

Kiskunsági bioszféra-rezervátum

 

Kiskunsági bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

A Kiskunsági bioszféra-rezervátum a Duna-Tisza közének jellegzetes arculatát, fennmaradt természeti és kulturális értékeit őrzi. A magyar Alföld részét képező terület felépítése mozaikos jellegű, a rendkívül magas élőhelyi diverzitás számos növényközösség színes mozaikját eredményezi. A vizes élőhelyek és a szikes, homokos puszták számos fészkelő madárnak, és ősszel- valamint tavasszal tömegesen átvonuló madárcsapatoknak nyújtanak otthont és táplálékot. A bioszféra-rezervátum területén, több település is található, melyek az utóbbi időszakban csatlakoztak a kezdeményezéshez.

 

Pilisi bioszféra-rezervátum

 

Pilisi bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma

 

A Pilisi bioszféra-rezervátum a karsztos alapkőzetű Pilis hegységet és annak lomberdeit foglalja magában. Számos védett- és fokozottan védett növény- és állatfaj él itt. A Dunakanyart övező csodálatos táj számos látogatót vonz ide évről-évre. A főbb jellemző tevékenységek a régióban az erdőgazdálkodás, a vadászat és a turizmus. A terület a fenntartható erdőgazdálkodás mintaterülete, ezen kívül a főváros közelsége miatt az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A bioszféra-rezervátumban tanösvények, bemutatóközpontok segítik az környezeti nevelést, ezen kívül számos sportolási lehetőség (sárkányrepülőzés, siklóernyőzés, terepmotorozás stb.) is az ide látogatók rendelkezésére áll.

 

Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum

 

Mura-Duna-Dráva bioszféra-rezervátum
Forrás: hazai nemzeti parkok képarchívuma
 
 
A 2012-ben kijelölt, horvát-magyar kétoldalú kezdeményezésre létrejött Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi területet ölel fel. Ez az egyik legnagyobb szinte még érintetlen természeti terület a Duna-medencében. A rezervátum létrehozásának fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék Európai szinten is különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek (ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak) és természeti értékeinek megőrzése, valamint a fenntartható fejlődési funkció megvalósulásával hozzájárulás a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítéséhez. A régió különleges szimbólumai a vízimadarak (pl. rétisas, fekete gólya, kis csér).

 

 

 

Hírek