UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság egyike a 199 nemzeti bizottságnak melyek tagállami szinten segítik az UNESCO munkáját annak érdekében, hogy a szervezet tevékenységében részt vegyenek azok a főbb nemzeti testületek, amelyek nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkoznak. A Bizottság működésének jogi alapja az UNESCO Alkotmánya 7. cikkelye valamint a 17/2012. (II. 16.) Kormányrendelet. 

  

Az UNESCO 1946-ban elfogadott Alkotmánya (melynek hatályos kihirdető törvénye a 2009. évi XXXII. törvény az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről) VII. cikkelye előírja „nemzeti együttműködő testületek” (nemzeti bizottságok) működését annak érdekében, hogy a Szervezet tevékenységébe be legyenek vonva azok a főbb nemzeti testületek, amelyek nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkoznak. A nemzeti bizottság összetételének tükröznie kell a kormány és az UNESCO tevékenységi körében aktív szakmai és civil szervezetek megfelelő képviseletét.

Az UNESCO Nemzeti Bizottságok Kartája (az UNESCO Általános Konferenciájának 20. ülésszaka fogadta el 1978-ban) szerint a nemzeti bizottságok

(a) együttműködnek kormányaikkal és olyan szervezetekkel, intézményekkel és magánszemélyekkel, akik az UNESCO mandátumában érintett területekkel foglalkoznak;

(b) elősegítik az országos, kormányzati és nem-kormányzati szervezetek és magánszemélyek részvételét az UNESCO programjának kialakításában és megvalósításában annak érdekében, hogy a szervezet számára biztosítsák mindazt az intellektuális, tudományos, művészeti és adminisztratív támogatást, melyre szüksége van;

(c) az UNESCO céljairól, programjáról és tevékenységéről információt osztanak meg annak érdekében, hogy társadalmi érdeklődést keltsenek ezek iránt.

Továbbá a nemzeti bizottságok elősegítik az állami szervek, szakmai és egyéb társulások, egyetemek és más oktatási és kutató intézetek, valamint más oktatással, tudománnyal, kultúrával és információval foglalkozó szervezetek közötti kapcsolatok kiépülését.

Az UNESCO párizsi központja Magyarország Állandó UNESCO Képviseletén, a nemzeti bizottságon és az érintett felelős minisztériumokon keresztül tartja a kapcsolatot Magyarországgal.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság jelenleg a 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet alapján működik. A Bizottság tevékenységét hét szakbizottságban fejti ki, ezek a Nevelésügyi, a Természettudományi, a Társadalomtudományi, a Kulturális, a Kommunikációs és Információs, a Szellemi Kulturális Örökség és a Világörökség Szakbizottság. A Bizottság működésével kapcsolatos szervezési és hivatali teendőket az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályaként működő titkárság látja el, amelyet a Bizottság főtitkára vezet.

 

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság közreműködésével, illetve védnökségével megrendezett konferenciák és egyéb rendezvények:

 

Tihanyi vallásközi konferenciák

 

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságával együttműködve 2014-ben vallásközi párbeszédet indított útjára. A rendezvényeknek a Tihanyi Bencés Apátság ad otthont.

A konferenciákon különböző vallások és vallásfelekezetek, valamint a közélet képviselői tartanak előadásokat és cserélnek eszmét hazánk és az emberiség jövőjét meghatározó kérdésekről, melynek nemzetközi kontextusa 2016-tól a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési keretrendszer. A konferenciák minden alkalommal zárónyilatkozat elfogadásával érnek véget.

Az egyházügyi szakterülettel – mely immáron a Miniszterelnökséghez (Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság) tartozik – együttműködésben megrendezett eddigi konferenciák címei:

  • Nostra Aetate – Közös jövőnk – Közös felelősségünk (2014)
  • Közös úton – Az európai vallások helyzete, a magyarországi hívő közösségek együttélése (2015)
  • Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete egységéről (2016)
  • Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete kulturális és morális egységéről (2017)
  • Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia a felelősségünk táguló köreiről (2019)

 

   Fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban
 

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elkötelezett az ENSZ által elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer (Transforming our World: the 2030 Agenda for Sustainable Development) megvalósítása iránt.

Céljainkkal összhangban a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Humánökológia Mesterszak közreműködésével A fenntarthatóság témaköre a felsőoktatásban címmel tudományos tanácskozást szerveztünk 2018. november 19-én a Magyar Tudományos Akadémián.

Összejövetelünkön megvitattuk annak feltételeit, hogy az egyetemi hallgatók szakterületüknek megfelelő kurzusok keretében ismerjék meg a bioszféra-krízis folyamatait, különös tekintettel azok társadalmi-kulturális összefüggéseire. A bioszféra állapotváltozását bemutató plenáris előadások után, a szekciók (Világproblémák és kezelésük, Környezeti etika - Politikai ökológia, Máskéntgazdálkodás, A fenntarthatóság pedagógiája) – az előzetesen megküldött vitaindító gondolatok alapján – azokat a tartalmi, szemléleti, szerkezeti illetve módszertani újításokat vitatták meg, amelyek segíthetnék a hazai felsőoktatást korunk világproblémáinak bemutatásában és értelmezésében.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság a konferenciát követően megjelentett egy tanulmánykötetet, amely a plenáris előadásokat, az egyes szekciók vitaindító tanulmányait, valamint a résztvevők közösen megfogalmazott ajánlásait tartalmazza. Ezek az ajánlások elsősorban a felsőoktatás vezetőihez és szakpolitikai irányítóihoz szólnak azzal a szándékkal, hogy segítsék felelős döntések meghozatalát a fenti célok elérése érdekében.

 

    Nők a Tudományban Kiválósági Díj
Fotó: Hódosy Kristóf

 

Az elismerésben olyan fiatal kutatónők részesülnek, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak szakterületükön és aktív részesei a hazai tudományos életnek, továbbá készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítésében a fiatal lányok körében.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat 2020-ban hetedik alkalommal adta át a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE). A díj kiírása és átadása Prof. Hargittai Magdolna akadémikus fővédnökségével, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a 2016. évi kiírástól kezdődően az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével valósul meg.

A díjat a felhívást követő év márciusában vehetik át az elismerésben részesülők.

 
Együttműködésünk kezdete óta díjazásban részesülők:
 

Dr. Valkó Orsolya (agrártudományok kategória), Dr. Vincze Veronika (információs technológia kategória), Kózelné dr. Székely Edit Éva (műszaki tudományok kategória)

Dr. Halász Júlia (agrártudományok kategória), Dr. Gazdag-Tóth Boglárka (információs technológia kategória), Dr. Stenger-Kovács Csilla (műszaki kategória)

Dr. Bálint Erika (kémiatudományok kategória), Dr. Cséfalvay Edit (műszaki tudományok kategória), Dr. Bókony Veronika (biológiatudományok kategória)

Dr. Kóspál Ágnes (csillagászat), Némethné Dr. Pethes Ildikó (fizikai tudományok),  Dr. Novák-Gselmann Eszter (matematikai tudományok)

 

Tovább információk a díjról, a korábbi díjazottakról és a Nők a Tudományban Egyesületről: http://nokatud.hu/