2017-03-26 09:45:00

UNESCO Globális Geoparkok

A geoparkok alapvető célja a földtudományi örökség és a geodiverzitás védelme, népszerűsítése és bemutatása, illetve a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A geoparkok világszerte alulról jövő kezdeményezésként létrejött szerveződések, amelyek a földtudományi természeti értékek bemutatása, hasznosítása révén jelentős turisztikai, terület- és településfejlesztési szereppel is rendelkeznek.

Az UNESCO földtudományi részlege 1997-ben hirdette meg geopark koncepcióját, majd 2000-ben négy európai terület létrehozta az Európai Geoparkok Hálózatát (EGN), mely 2001-ben együttműködési megállapodást kötött az UNESCO-val. 

2004-ben 17 európai és 8 kínai geopark a Globális Geopark Hálózat (GGN) megalapításáról döntött, amely a kezdetektől fogva az UNESCO támogatásával valósult meg. 2014 szeptemberében a GGN hivatalos UNESCO partnerré vált.

Az UNESCO és a Globális Geopark Hálózat között meglévő  együttműködés hivatalos UNESCO programmá való emeléséről szóló dokumentum szerepelt az UNESCO Általános Konferenciája 38. ülésszakának napirendjén. 2015. november 17-én a szervezet tagállamai jóváhagyták egy új „elnevezés”, az UNESCO Globális Geoparkok megjelölés használatát. Mindez a Nemzetközi Földtudományi- és Geopark Program (IGGP) részeként történt, amelynek egyik alappillérét az UNESCO Globális Geoparkok alkotják.
 

A Nemzetközi Földtudományi és Geopark Program statútuma itt érhető el. További információk a párizsi UNESCO-központ weboldalán olvashatóak.

 

Hazai vonatkozások:

A geoparkokra vonatkozó első hazai központi intézkedés 2016-ban történt. A természetvédelemért felelős illetékes kormányzati szerv - (akkori nevén) a Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkársága - az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság kezdeményezésére - létrehozta a Magyar Geopark Bizottságot (továbbiakban: Bizottság), amely koordinálja hazánkban az IGGP programját és felelős annak működtetéséért. 

A Magyar Geopark Bizottság az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága (továbbiakban: UMNB) Természettudományi Szakbizottságának védnöksége alatt működő testület.

Elnöke: Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára

Titkára: Vincze Péter

Magyarországon jelenleg két UNESCO Globális Geopark létezik:

  • Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark
  • Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark (Szlovákiával közös)

 

Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark

 

Fotó: Egri Csaba
 
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott, 3244 négyzetkilométer kiterjedésű Bakony–Balaton UNESCO Geopark 2012 óta tagja a nemzetközi geopark hálózatnak, 2015-től pedig UNESCO Globális Geoparknak számít. A 151 települést magában foglaló terület földtudományi értékekben, a 440 millió éve zajló földtani és felszínformáló folyamatok emlékeiben (bazaltvulkanizmus tanúhegyei, kőtengerek, felszíni és felszín alatti karsztos formakincs, ősmaradványokban gazdag rétegsorok stb.), történelmi, kulturális értékekben (középkori várak, a népi és szakrális építészet, illetve az évezredes borkultúra emlékei) és változatos élőhelyekben egyaránt kiemelkedően gazdag.

 

Elérhetőségek:

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Bakony–Balaton Geopark Csoport

8229 Csopak, Kossuth u. 16.

Honlap: www.geopark.hu

E-mail: info@geopark.hu

 

Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark

 

Fotó: Drexler Szilárd
 

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyike a négy határon átnyúló geoparknak. A szlovák-magyar geoparkot alulról jövő kezdeményezés hívta életre. 2010 óta a Globális Geoparkok Hálózatának tagja, 2015-től pedig UNESCO Globális Geoparknak számít. 30 millió éves ősi világát határok nélküliségben őrzi és gazdag palóc örökségét ápolja.

Elérhetőségek:

Novohrad- Nógrád Geopark Oktató, Kutató és Irányító Központ

Székhely és cím: 3100 Salgótarján, Eresztvényi út 6.

telefon: +36 32 423 303 ; e-mail: info@nngeopark.eu

Honlap: nogradgeopark.eu

 

Hírek