2020-09-03 16:59:00

Új kiadvány: Oktatás a COVID utáni világban

Oktatás a COVID utáni világban - Kilenc cselekvési javaslat címmel online elérhető az UNESCO által 2019-ben létrehozott az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság kiadványa, melynek összefoglalója alább olvasható. 

 

A Covid-19 kontextusában ma hozott döntéseknek hosszútávú hatása lesz az oktatás jövőjére nézve. A közpolitika megalkotói, a nevelők és a közösségek kiemelten fontos döntések előtt állnak ma – a meghozandó döntéseknek pedig a közösen vallott elveken és az elképzelt közös, kívánatos jövőképen kell alapulnia.

A Covid-19 feltárt sérülékeny területeket, ugyanakkor rendkívüli emberi leleményességet és potenciált is felszínre hozott. Ma a pragmatizmus és gyors cselekvés ideje van, ugyanakkor fontosabb, mint valaha, hogy nem mellőzhetjük a tudományos megalapozottságot. Nem cselekedhetünk elvek nélkül sem. A döntéseinket az oktatás és a fejlődés humanista víziója és az emberi jogi keretek alapján kell meghoznunk.

A Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 számos fontos útjelzőt és irányelvet ad. Ebben a jelentésben az Oktatás Jövői Nemzetközi Bizottság - melyet az UNESCO 2019-ben hozott létre, s amelynek tagjai az egyetemi élet, a tudományok, a kormányzás, az üzleti világ és az oktatás vezető értelmiségijei – kilenc javaslatot tesz konkrét cselekvésre a holnap oktatásának előmozdítása érdekében.

1.       Köteleződjünk el az oktatás, mint közjó megerősítése mellett. Az oktatás az egyenlőtlenségek elleni bástya. Csakúgy mint az egészségügy terén, akkor vagyunk biztonságban, amikor mindenki biztonságban van; akkor bontakozhatunk ki, ha mindenki kibontakozik.

2.       Bővítsük ki az oktatáshoz való jog meghatározását olyan értelemben, hogy magába foglalja az összekapcsoltság fontosságát valamint a tudáshoz és információhoz való hozzáférést. A Bizottság globális nyilvános konzultációra hív – mely kiterjed többek között minden korú tanulóra is – arról, hogy miképp bővítsük ki az oktatáshoz való jogot.

3.       Értékeljük a tanári szakmát és a tanárok együttműködését. Figyelemre méltó újítást mutattak az oktatók a Covid-19 vírus okozta válság kezelése során, ahol a családokkal és közösségekkel való minél erősebb együttműködés az érintettek rezilienciáját növelte. Olyan feltételeket kell létrehoznunk, melyek önállóságot és rugalmasságot biztosítanak a tanárok számára az együttműködéshez.

4.       Mozdítsuk elő a diákok, hallgatók, az ifjúság és a gyerekek részvételét és jogait. A generációk közötti igazságosság és a demokratikus elvek arra sarkalljanak minket, hogy prioritásként kezeljük a diákok és fiatalok részvételét a kívánatos változás közös építésében.

5.       Védjük meg az iskolák nyújtotta társadalmi teret miközben átalakítjuk az oktatást. Az iskola mint fizikai helyszín elengedhetetlen fontosságú. A hagyományos osztálytermi kialakítás át kell, hogy adja helyét számos „iskolacsinálási” módnak, de az iskola mint a közösségi létezés elkülönült tér-ideje, az oktatás más tereitől megkülönböztetve, meg kell maradjon.

6.     Tegyünk elérhetővé ingyenes és a nyílt forráskódú technológiákat a tanárok és diákok számára. Támogassuk a nyílt oktatási tartalmakat és a nyitott hozzáférésű digitális eszközöket. Az oktatás nem épülhet olyan kész tartalmakra, melyek a pedagógiai téren kívül, a tanár és diák közti emberi kapcsolatokon kívül jöttek létre. Nem függhet az oktatás olyan digitális platformoktól sem, melyeket magáncégek kontrollálnak.

7.     Biztosítsuk a tudományos műveltséget a tananyagon belül. Ez a megfelelő idő a tananyagról való alapos gondolkozásra, különösen amikor a tudományos ismeretek tagadása és a félretájékoztatás ellen küzdünk.

8.       Védjük meg az oktatás nemzeti és nemzetközi finanszírozását. A világjárvány alááshat több évtizednyi előrelépést ezen a téren. A nemzeti kormányok, nemzetközi szervezetek, és minden oktatási és fejlesztési partner fel kell ismerje, hogy a közegészségügyi és szociális ellátórendszerek megerősítése mellett szükség van a közoktatás és finanszírozásának megerősítésére is.

9.     Segítsük elő a globális szolidaritást annak érdekében, hogy az egyenlőtlenség jelenlegi szintjének véget vessünk. A Cocid-19 megmutatta, hogy társadalmaink milyen mértékben aknázzák ki a hatalmi egyenlőtlenségeket és a globális rendszerünk pedig az egyenlőtlenségeket. A Bizottság felhívást intéz a nemzetközi együttműködés és a multilateralizmus melletti megújult elköteleződésre, továbbá egy revitalizált globális szolidaritásra, melynek középpontjában empátia és közös emberségünk megbecsülése áll. 

A Covid-19 valódi kihívást és valódi felelősséget jelent. Ezek a gondolatok  vitára, elköteleződésre és cselekvésre hívnak a kormányok, nemzetközi szervezetek, civil társadalom, oktatási szakemberek, valamint tanulók és érdekelt szereplők minden szintje között. 

 

A teljes kiadvány angol nyelven ITT érhető el. 

 

Hírek

A nők elleni erőszak megszüntetésének napja

A nők elleni erőszak megszüntetésének napja

23/11/2020

Az ENSZ Közgyűlése 1993-ban határozatot fogadott el a nők elleni erőszak megszüntetéséről, majd 1999-ben november 25-öt a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává nyilvánította. A nőkkel szembeni erőszak akadályozza a befogadó és fenntartható társadalmak létrejöttét. Ezért helyezi előtérbe az UNESCO a nemek közötti egyenlőséget és az erőszakmentességet. 

A COVID-19 világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet, mindösszesen néhány nappal a lezárásokra irányuló intézkedések hatályba lépését követően a családon belüli erőszak bizonyos országokban 40%-kal emelkedett.

A filozófia világnapja

A filozófia világnapja

17/11/2020

A filozófia világnapját minden év novemberének harmadik csütörtökén ünnepeljük, mely idén november 19-re esik.  A világnap megünneplésének élén az UNESCO áll, azonban a filozófia mindenkié.  A szervezet arra ösztönzi partnereit világszerte, hogy ezen a napon filozófiai párbeszédek, viták, konferenciák, workshopok, kulturális események és előadások szervezése révén csatlakozzanak a közös gondolkodáshoz.

Magas szintű találkozó a jövőműveltségről

Magas szintű találkozó a jövőműveltségről

11/11/2020

A jövőműveltség (futures literacy) képessége egy egyetemesen hozzáférhető készség. Egy olyan képesség, amely lehetővé teszi, hogy az emberek jobban megértsék azt, hogy a jövő milyen szerepet játszik tetteikben. Az UNESCO előrejelző funkciójának és gondolatlaboratórium szerepének megerősítése a szervezet prioritásai közé tartozik, melyhez szorosan illeszkedik a 2020. december 8-12. közötti magas szintű találkozó (High-Level Futures Literacy Summit) megszervezése a jövőműveltségről.

2020. október 16-i online konferenciánk videói

27/10/2020

2020. október 16-án rendezte meg a Bakonyi Géza Alapítvány, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke, valamint a Libre Art Magyarország Egyesület első közös online konferenciáját Szabad információelőállítás, tudománynépszerűsítés és amit erről az akadémiai szféra gondol címmel. Az esemény társszervezője volt az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága is.