MAB Magyar Nemzeti Bizottság tagújító ülése
2020-10-01 11:16:00

MAB Magyar Nemzeti Bizottság tagújító ülése

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Man and Biosphere (MAB)/Ember és Bioszféra Programért felelős albizottsága 2020. szeptember 23-án tartotta meg tagújító ülését az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Agroverzum Tudományos Élményközpontjában, Martonvásáron.

A MAB Magyar Nemzeti Bizottság (MAB MNB) az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Természettudományi Szakbizottságának védnökségével működő testület, mely már hosszú ideje képviseli az UNESCO bioszféra-rezervátumokkal kapcsolatos célkitűzéseit, segíti a bioszféra-rezervátumok kialakítását és e területek kezelését, kutatását, megismertetését.
 
A MAB MNB ülését Dr. Balázs Ervin az eseménynek helyszínt adó Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének főigazgatója nyitotta meg, aki egyidejűleg az UNESCO MNB Természettudományi Szakbizottságának elnökeként segíti hosszú évek óta a természetvédelem céljainak elérését, többek között a tagok tudományos, oktatói, ismeretterjesztői feladatainak meghatározásával és összehangolásával.
 
Dr. Balázs Ervin főigazgató
 
Előadásában részletesen ismertette az Agrártudományi Kutatóközpont négy szakintézetének munkáját, azok természetmegőrzésben, növénynemesítésben, talajkutatásban, állategészségügyben betöltött tudományos és gyakorlati szerepét, valamint az Intézetek pályázataival kapcsolatos pozitív eredményeket. Végül, de nem utolsó sorban bemutatta az ATK MGI martonvásári épületegyüttesének megújulásával kapcsolatos látványterveket, melynek köszönhetően a mezőgazdasági biodiverzitás kutatás is újabb lehetőségeket kap a jövőben.
 
Dr. Balázs Ervin főigazgató beszédét követően Dr. Rácz András az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szólalt fel. Beszédében kiemelte a MAB MNB elmúlt 10 évben tanúsított utat törő, és számos eredményt magáénak mondható munkáját, melynek köszönhetően az UNESCO MAB Programjáért felelős nemzetközi szervezetek által támasztott követelményeknek teljes mértékben megfelelve alakulhatott ki Magyarországon a hat bioszféra-rezervátum.
 
Dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár
 
Az államtitkár méltatta továbbá a MAB MNB-nek az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum létrehozása érdekében 2011 óta tett erőfeszítéseit, melynek végeredményeképpen Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia közös nevezésével a világon első alkalommal öt ország együttműködéséből jöhet létre egy határon átnyúló természetvédelmi terület, példázva egyidejűleg a természetvédelem határokat nem ismerő fontosságát, valamint e szomszédos közép-európai országok politikai együttműködési szándékát.
 
Ezt követően Dr. Rácz András államtitkár Soós Gáborral, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkárával közösen átadta a MAB MNB elnöke, tagjai és titkára részére a megbízóleveleket, egyidejűleg tolmácsolva Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének gratulációit az Elnök asszony és a tagság felé.
 
Megbízólevelek átadása
 

A MAB MNB elnöke, Érdiné dr. Szekeres Rozália (az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztályának főosztályvezetője) beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt években gyökeresen megváltozott a bioszféra-rezervátumok megítélése, szerepe, valamint új lendületet vett az állam, a helyi önkormányzatok, a bioszféra-rezervátumokban élő és gazdálkodó emberek, valamint az odalátogató turisták, érdeklődők közti kapcsolatépítés, valamint a bioszféra-rezervátumok megfelelő megismerését és bejárását elősegítő infrastruktúra kiépítése. Mindezek nagyon szemléletesen mutatják, milyen nagy szükség van az ember és a természet közti fenntartható kapcsolat megteremtésére és különösen annak további fejlesztésére. Az elnök számot adott az elmúlt évek fontosabb munķáiról, eredményeiről. Nagy öröm, hogy az öt régi bioszféra-rezervátum („old-generation biosphere reserve”), az Aggteleki, a Fertő-tavi, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Pilisi Bioszféra-rezervátum nemzetközi címét sikeresen megvédtük az UNESCO által meghirdetett ún. „megújítási stratégiai” („exit strategy”) felülvizsgálatban, illetve töretlenül képviseltük minden nemzetközi fórumon, hogy a hatodik, a 2012-ben elfogadott magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum bővítése is megvalósuljon, hiszen ez Magyarország számára mindenkor prioritás volt, és e kezdeményezésnek nemcsak elindító országa voltunk, hanem végig a szószólója is.

Az elnök kiemelte: a továbbiakban még több munka vár a MAB bizottságra, hiszen az ötoldalú bioszféra- rezervátum megalakítása számos feladatot tartogat. Azonban a feladatokon túl, reményeink szerint, ünneplésre is lesz mód 2021-ben, amennyiben a nevezésünket az UNESCO MAB kormányközi testülete megszavazza, másrészt maga a nemzetközi MAB Program is éppen a jövő évben ünnepli 50. évfordulóját, amelynek köszönhetően számos rendkívüli nemzetközi program és pályázati lehetőség várható, melyekből hazánk bioszféra-rezervátumai is profitálhatnak.

Kétségkívül a legtöbb feladatot az elmúlt években a határokat összekötő bioszféra-rezervátum megalakítása, majd bővítése jelentette. Az alapokat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság rakta le a kétoldalú bioszféra-rezervátum előkészítésével, Závoczky Szabolcs igazgató vezetésével a Dráva vidékének védelme érdekében, mely kezdeti időszakban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésébe még csak kis hányad jutott. Az elmúlt két évben az érintett országokat és NGO-kat magába foglaló nemzetközi projekt viszont kitágította a lehetőségeket, és meghozta az újbóli reményt arra, hogy az országok ismét átgondolják az együttműködés lehetőségeit.

Így e projekt kapcsán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság egy hozzávetőleg 100 ezer hektáros bővítési javaslattal járult hozzá az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum bővítéséhez a helyi önkormányzatok és érdekképviseleti szervek támogatásával és kezdeményezésére. Sőt a térségben már most is olyan értéknövelő infrastrukturális és ökoturisztikai beruházások valósultak meg és vannak folyamatban, amelyek egyértelműen a bioszféra-rezervátum várományosi címnek köszönhetőek. Erről már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Puskás Zoltán beszélt előadásában.
 
Puskás Zoltán igazgató
 

Ezt követően a MAB MNB tagjaiként résztvevő nemzeti park igazgatóságok igazgatói tartottak rövid, de annál konkrétabb ismertetést a működési területükön lévő bioszféra-rezervátumokban megvalósított és folyamatban lévő pályázati fejlesztésekkel kapcsolatban. A bemutatott eredmények kétséget nem hagyva bizonyították a nemzeti park igazgatóságok évről-évre növekedő, ámde egyre sikeresebb munkáját, amely pozitív mind a helyi lakosság, mind a turisták megítélése szerint. Füri András a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Pilisi Bioszféra-rezervátum fejlesztése kapcsán szólt arról a nagyon eredményes lakossági platformról, amelynek keretében az önkormányzatokkal, a helyi civil szervezetekkel, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársaival összehangolják a konkrét feladatokat és azok megvalósításának módját. Hasonló kezdeményezést és jó gyakorlatot mutatott be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Kiskunsági Bioszféra-rezervátum bővítése és átmeneti zónájának átalakítása kapcsán. Dr Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója pedig kiemelte, hogy a Hortobágyi Bioszféra-rezervátum megújulását nagyban segíti a zonáció elismertetése és a védőövezet kijelölése.

Az ülésen új tagként megbízott Dr. Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának tanársegédje a határon átnyúló kapcsolatokat bemutatva előadást tartott egy kárpátaljai vadrezervátum természeti értékeiről, amely a jövőben akár a szatmár-beregi táj bioszféra-rezervátumává is fejleszthető lehet. Ennek indokoltságát a Magyarországot és Ukrajnát összekötő egyedülállóan gazdag növény- és rovarvilággal rendelkező terület élővilágbeli hasonlóságára és így közös védelmére alapította.

A MAB Magyar Nemzeti Bizottság tagjainak listája itt érhető el. 

További sok sikert kívánunk a MAB MNB  munkájához!

 

Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_2204 

A cikkben látható fotókat Vécsyné Varga Csilla készítette.

 

Hírek

Elhunyt Hámori József

4/05/2021

Életének 89. évében, 2021. május 1-jén elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság korábbi elnöke.

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

IMPROVISART Balázs János improvizációs szólóestje

21/04/2021

A 2020-2021-es biennium során Szenes Hanna (1921-1944) költőnő, a zsidó ellenállás hőse, valamint Cziffra György (1921-1994) zongoraművész születésének 100. évfordulójára (2021) emlékezünk az UNESCO-val közösen.

Az évfordulós eseménysorozat részeként 2021. április 25-én 19:00 órától díjtalanul megtekinthető Balázs János improvizációs szólóestje online formában.

Villanyjazznap 2021-ben is

Villanyjazznap 2021-ben is

20/04/2021

A hazai kezdeményezésű Jazznap-hu, a nemzetközi jazznap megünneplésére ingyenesen rendezett események sora a virtuális („villany”) térbe kényszerül, ahogy tavaly is csak online volt megtartható. A hét évvel ezelőtti induláskor meghatározott eredeti célját azonban így is megpróbálja teljesíteni, új közönséget igyekszik szerezni a műfajnak az NKA támogatásával. Debrecenben, Nagykanizsán, Pécsett (TBA), valamint az elsőrangú fővárosi jazzhelyszínek közül a Fonó Budai Zeneházban, az iF Kávézóban, a Jedermannban, az Opus Jazzclubban, és a programsorozatot összefogó Budapest Jazz Clubban (BJC) rendez koncerteket az online közönségnek április 30-án, és a jazznapot megelőző két napon, 28-29-én.