Az idei rendezvények tematikája az információhoz válsághelyzetben történő hozzáférés jogára, valamint az alkotmányos, törvényi és/vagy politikai garanciák meglétének előnyeire fókuszál az életek megmentése, a bizalom építése és a fenntartható politikák kialakítása érdekében a COVID-19 válság idején és azt követően. Az ünneplés részeként az UNESCO webinárium-sorozatot szervez 2020. szeptember 28-30. között. A nemzetközi nap alkalmából szervezett online eseménysorozat rávilágít arra, hogy az információhoz való jog hogyan segít felülemelkedni ezeken a kihívásokon.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatójának világnapi üzenetében kiemelte, hogy a COVID-19 világjárvány sújtotta világban minden eddiginél fontosabb a megbízható és ellenőrzött információkhoz való hozzáférés. A kormányoknak el kell kötelezniük magukat a közjó mellett a digitális technológiák innovatív fejlesztésével a rugalmas információs struktúrák kiépítése érdekében, valamint kedvező környezet kialakításával a biztonságos és átlátható adatgyűjtési mechanizmusokhoz. Ezek az eszközök csak akkor lesznek hatékonyak, ha szabadon hozzáférhetőek és összhangban vannak a nemzetközi adatvédelmi előírásokkal.
A nemzetközi napról és az elérhető webináriumokról további információk a https://en.unesco.org/commemorations/accesstoinformationday oldalon érhetőek el.
Z. Karvalics László, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Kommunikációs és Információs Szakbizottsága elnökének 2015. évi írása a nemzetközi nap elfogadásáról itt olvasható.
Hazai program a nemzetközi nap alkalmából:
A nemzetközi nap jó alkalom arra is, hogy az információhoz való hozzáférés kérdéskörének legfrissebb problémáiról szakmai párbeszédek induljanak.
Az elmúlt időszakban különösen a dezinformáció, az álhírek, a hamis információ fertőzés-szerű terjedése, az infodémia vált különösen „forró” és zajos témává. Ám eközben a hozzáférés problémavilágának számos „csendesebb” és szakmaibbnak tűnő területére is nagy figyelem összpontosul. Vajon megfelelő tempóban halad a kulturális örökség őrzése és digitalizálása, a múlt minden írott, nyomtatott, hangzó, képi, épített és gyártott emlékének mentése, feldolgozása és közkinccsé, elérhetővé tétele? Sikerült-e enyhíteni a tudományos közleményfolyamhoz való hozzáférés egyenlőtlenségein? Hány adattípus vár reménytelenül hány adatgazdánál arra, hogy „nyílt”, elérhető és felhasználható legyen?
Egyáltalán: tudjuk-e, hogy a hozzáférés nem kizárólag emberi jogi mezőben értelmezhető?
Levezethető, gazdasági és hatékonysági szempontokra érzékenyen, mitől növekszik meg egy közösség teljesítőképessége attól, hogy minél szélesebb körben elérhető mindaz az információ, amely valamilyen formában, valamilyen hordozón rögzítésre került.
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fognak 2020. október 16-án három online kerekasztal-beszélgetésen megvitatni olyan szakértők, akik elfogadták a Bakonyi Géza Alapítványnak és a társszervezőnek, a Libre art Magyarország Egyesületnek a meghívását, hogy egy online műhelyeseményen cseréljék ki véleményüket.