Az emberközpontú mesterséges intelligencia
2021-03-02 08:17:00

Az emberközpontú mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia fontos kérdéseiről rendezett panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

 

Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról!

 

Mi is az az emberközpontú mesterséges intelligencia?
Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása.

 

A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiuma és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK).

A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti.

 

 

Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk:

 

  • Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
  • A mesterséges intelligencia antropológiai probléma, még ha technológiainak tűnik is. És már nem egy (valamelyik) emberi képesség-korlát technikai megoldásáról szól, hanem az emberi természetről, az emberi lényegről.
  • Még akkor is, ha van, aki úgy látja, hogy az emberek egyre inkább „elgépiesülnek”, mintha elkezdene eltűnni az emberi lényeg. A gépek viszont emberiesülnek, mintha az emberi lényeg elkezdene átköltözni a gépi szubsztanciába
  • Csakhogy gondolni, értelmet tulajdonítani nem tud a mesterséges intelligencia. Ez nem váltható ki algoritmussal. Az értelemadáshoz minden emberi tapasztalatot mozgósítani kell.
  • Az etikai tartalom/elvárás nem fordítható le kódra. Mi, emberek jogi szempontból is felelősséget viselünk a döntéseinkért, a mesterséges intelligencia nem A döntés delegált emberi szándék, a technikai közegben
  • A mesterséges intelligencia adat nélkül olyan, mint az autó benzin nélkül
  • Hogyan lehet adathalmazokat auditálni? Hogyan lesz torzítás-vagy diszkriminációmentes egy adathalmaz? A megbízhatóságnak a mesterséges intelligencia egész életciklusa alatt érvényesülnie kell
  • Bármilyen lokális adatgazda és adattömeg felől egy globális adattérbe lépünk be, ezek közös jószággá válnak.

 

Akit érdekelnek a fenti kérdésekre adott válaszok, vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mit hozhat számára a mesterséges intelligencia általánossá válása, nézze meg a videó-előadásokat és a kapcsolódó diskurzusokat!

Forrás: https://iask.hu/hu/beszeljunk-az-emberkozpontu-mesterseges-intelligenciarol/ 

 

Hírek

Az UNESCO fennállásának 75. évfordulója

15/06/2021

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. A létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án 37 állam írta alá Londonban. A szervezet Alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba Párizsban, miután 20 állam ratifikálta.

Június 5. Környezetvédelmi világnap

2/06/2021

Az Egyesült Nemzetek Szervezete június 5-öt a környezetvédelem világnapjává (World Environment Day) nyilvánította 1972-ben. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a környezet védelmének és egészségének fontosságára, amely az egész világon hatással van az emberek jólétére és a gazdasági fejlődésre is. Az ünneplés lehetőséget nyújt arra, hogy hangsúlyozzuk az egyének, vállalatok és közösségek számára a környezetvédelem fontosságát.

Bízz a tudományban! - A fény nemzetközi napja

16/05/2021

A fény központi szerepet játszik az életünkben. A legalapvetőbb szinten, a fotoszintézisen keresztül a fény maga az élet eredete. Ezen a napon ünnepeljük a fény szerepét a tudományban, a kultúrában, a művészetben, a fenntartható fejlődésben, valamint számos szerteágazó területen, mint például az orvostudományban, a kommunikációban és az energiában.